A mozi (filmsz�nh�z) sz�let�s�nek azt a pillanatot tekintj�k, amikor a kinematogr�f feltal�l�i el�sz�r tartottak vet�t�st fizet� k�z�ns�gnek.

A kinematogr�f (a „mozg�s”, valamint az „�rni” szavakb�l) a francia Lumière fiv�rek �ltal 1895-ben feltal�lt szerkezet, amely egyszerre volt alkalmas mozg�k�p r�gz�t�s�re �s vet�t�sre. A k�sz�l�k Thomas Alva Edison kinetoszk�pj�nak tov�bbfejlesztett v�ltozata, nagyban hasonl�tott Louis Le Prince 1888-ban k�sz�tett vet�t�g�p�re.

Lumière-fiv�rek

1895 febru�rj�ban szabadalmaztatt�k a kinematogr�fot, a Lumière fiv�rek tal�lm�ny�t. 1895. december 28-�n Louis Jean Lumière �s fiv�re, Auguste saj�t filmjeikb�l �ll� el�ad�sukat a p�rizsi Grand Caf�ban tartott�k.

Path�-fiv�rek

A Path� Cinema c�get Charles �s �mile Path� saj�t filmek gy�rt�s�ra alap�totta. A Path� Fr�res pedig a kinematogr�fok �p�t�s�vel foglalkozott. A k�t v�llalkoz�s vezet� poz�ci�t v�vott ki eg�sz Eur�p�ban.

Gaumont

A Path� egyetlen komoly vet�lyt�rsa a Soci�t� Gaumont volt, amely 1910 ut�n fel�l is kerekedett a verseng�sben.

Megsz�lal a film

A fonogr�f megjelen�se ut�n Muybridge javasolta Edisonnak, hogy a k�t tal�lm�nyt kombin�lj�k. 1904-ben Oscar Mester, n�met producer saj�t fejleszt�s� berendez�s�vel, a biofonnal k�pr�ztatta el a St. Louis-i vil�gki�ll�t�s l�togat�it az �j hangos�t�si k�s�rlet�vel.

Hangz�t�l a digit�lis hangz�sig

1922-ben h�rom n�met m�rn�k – Hans Vogt, Joseph Massolle �s Benedict Engel – levet�tette els� hangosfilmj�t Berlinben. Az �ltaluk feltal�lt �j elj�r�st haszn�lt�k.

A Warner Brothers A dzsessz�nekes c�m� 1927-es munk�j�val vette kezdet�t a hangosfilm korszaka.

A hangosfilm legl�tv�nyosabb �ldozata maga a filmm�v�szet volt, ugyanis a korai hangfelv�telek rejtett mikrofonokkal k�sz�ltek. A sz�n�szeknek a mikrofon ir�ny�ba kellett besz�lni�k, a sz�n�szi mimik�t �s j�t�kot ezzel er�sen korl�tozva. A n�mafilm nagys�gai gyakran nem is voltak alkalmasak hangosfilmbeni szerepl�sre. Komikus hat�st keltett a k�p �s a hang szinkronit�s�nak megboml�sa is. Eme kezdeti neh�zs�gek nyomon k�vethet�k az �nek az es�ben c�m�, 1952-ben bemutatott amerikai filmben.

1930-ban bemutatt�k Budapesten a K�k B�lv�nyt, az els� magyarorsz�gi hangosfilmet. Ezt k�veti a Hyppolit, a lak�j. Az 1930-as �vekben elterjedt a Movietone elj�r�s. A kever�snek k�sz�nhet�en hamarosan a film �sszes hangja egyetlen hangs�vba ker�lt. 1940-ben Walt Disney Fant�zia c�m� rajzfilmj�ben haszn�lt�k el�sz�r a sztere� hangot.

A 1980-as �vekben megjelent a digit�lis hangr�gz�t�s.

Sz�nes film

1907-ben a Lumière fiv�rek bemutatt�k az autokr�m elj�r�st. 1909-ben a londoni Palace variet�ben levet�tett�k az els� sz�nes hat�s� filmet. 1917-ben a t�nyleges sz�nes film bemutatkoz�s�ra az Amerikai Egyes�lt �llamokban a technicolor elj�r�s adott lehet�s�get.

A Technicolor v�llalat 1930-ra dolgozta ki a h�rom alapsz�n, illetve a kever�s�kkel l�trehozott t�bbi sz�nnel k�sz�thet� filmek gy�rt�si lehet�s�g�t. Walt Disney fejlesztette ki az elj�r�st. A Hi�s�g v�s�ra c�m� film 1935-ben k�sz�lt, de a sz�nes film val�di premierj�re 1937-ben ker�lt sor Disney H�feh�rke �s a h�t t�rpe c�m� klasszikus�nak bemutat�j�val.

A sz�m�t�g�pes film

A '80-as–'90-es �vekre a sz�m�t�g�pek fejl�d�s�vel egyre ink�bb elterjedt a CGI (Computer-Generated Imagery – sz�m�t�g�pes �br�zol�s). Ez egyre meggy�z�bb�, k�nnyebb� �s olcs�bb� v�lt, �gy fokozatosan kiszor�totta a maketten alapul� �br�zol�st. 2002-ben A Gy�r�k Ura m�sodik fejezet�ben sok ezernyi mell�kszerepl� n�lk�l hoztak l�tre �leth� m�ret� hadsereget t�bb h�napnyi sz�m�t�g�pen v�gzett k�pszerkeszt�s seg�ts�g�vel. Az igazi �tt�r�s egy �vvel kor�bban az anim�ci�s filmek ter�n k�vetkezett be, a Final fantasy – A harc szelleme c�m� eg�sz est�s filmmel, amely teljes eg�sz�ben sz�m�t�g�ppel k�sz�lt, �s az �br�zol�s csaknem f�nyk�ph�.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Film