Filmek csoportos�t�sa

M�r a filmt�rt�net kezdet�n felmer�lt az ig�ny arra, hogy a filmeket valamilyen szempont szerint csoportokba sorolj�k. El�sz�r az irodalmat h�vt�k seg�ts�g�l, �s megsz�letett pl. a filmvers, a filmeposz, a filmdr�ma stb., azonban hamar r�j�ttek, hogy ez nem a megfelel� kategoriz�l�si m�d, mivel az irodalom anyaga a sz�veg, a film viszont a l�tv�nyon alapszik.

A mai napig nem siker�lt olyan oszt�lyoz�si rendszert kialak�tani, amibe minden egyes film t�k�letesen beilleszthet� lenne. Van azonban n�h�ny j� szempont:

1. M�faj szerint
2. A rendez� sz�nd�ka �s a n�z�i elv�r�s szerint
3. A val�s�ghoz val� viszony szerint

M�faj szerint

A m�fajok (zs�nerek) alatt a filmek rokons�gi csoportjait �rtj�k. K�z�s benn�k, hogy hasonl� a t�rt�net, a karakterek, a konfliktusok, az �br�zol�si m�dok. A filmeket k�l�nb�z� m�fajokba soroljuk a k�vetkez� param�terek figyelembev�tel�vel:

1. a film hossza;
2. a film dramaturgi�ja;
3. a film t�m�ja;
4. a film t�rt�n�s�nek helysz�ne;
5. a film t�rt�n�s�nek ideje.

A rendez� sz�nd�ka �s a n�z�i elv�r�s szerint

A rendez� sz�nd�ka �s a n�z�i elv�r�s szerint k�tf�le filmt�pust lehet megk�l�nb�ztetni: k�z�ns�gfilmet �s szerz�i filmet.

A k�z�ns�gfilmek (t�megfilm, zs�nerfilm, m�faji film) a popul�ris kult�ra r�sz�t k�pezik, a t�megek sz�m�ra k�sz�lnek. A k�sz�t�k c�lja a profitszerz�s, ebb�l kifoly�lag a n�z�k sz�rakoztat�s�ra �sszpontos�tanak. Szinte mindig besorolhat�k egy-egy filmm�fajba. R�gi, j�l bev�lt t�rt�neteket eleven�tenek fel, a j� �s a rossz �r�k harc�t mutatj�k be, ahol szinte mindig a j� gy�zedelmeskedik, az �br�zol�si m�dokban nem igaz�n k�s�rleteznek. (A leggyakoribb m�faji filmes ir�nyzatok: burleszk, western, film-noir, b�n�gyi film, melodr�ma, romantikus film, v�gj�t�k, m�v�szfilm, akci�film, horrorfilm, thriller, filmdr�ma, b�bfilm, rajzfilm, anim�ci�s film stb.)

A szerz�i filmek (rendez�i film) a magaskult�ra r�sz�t k�pezik. Az uralkod� jegy�k nem a m�faj (�tal�ban t�bbm�faj�ak), hanem a st�lus, a rendez� szem�lyis�ge ugyanis �t�t a filmen. Jacques Rivette meghat�roz�sa a legelfogadotabb, miszerint: "a szerz�i film az, amikor a rendez� els� sz�m egyes szem�lyben besz�l." T�m�juk �ltal�ban a h�tk�znapi �let; a mindennapi �let egyszer� embereinek l�thatatlan dr�m�it mutatj�k meg. Gyakran nagyon esem�nytelenek �s befejezetlenek. A rendez�k sz�vesen alkalmaznak egy�ni megold�sokat, �gy pl. �sszekeverik az id�s�kokat, az ok-okozati viszonyok n�ha nehezen �rz�kelhet�k. A szerz�i filmek c�lja legt�bbsz�r nem a puszta sz�rakoztat�s (m�g Chaplin eset�ben sem), ink�bb a szellemi tov�bbgondol�s el�id�z�se, az "elgondolkodtat�s". Ebb�l k�vetkez�en a szerz�i film sohasem egym�faj�, s ez�ltal lesz t�bb az egyszer�, reduk�lt t�megfilmn�l.

A XX. sz�zad v�g�re l�trej�tt egy harmadik meghat�roz� ir�nyzat is, amely e k�t filmt�pus k�z�tt helyezkedik el, amely a sz�lesebb k�z�ns�g sz�m�ra gy�rt t�megesen szerz�i filmeket, amelyeket a filmt�pust meghat�roz�an kifacsart elnevez�ssel t�meg-m�v�szfilmeknek nevezz�nk. (Az ir�nyzat egyik legjelent�kenyebb k�pvisel�je Quentin Tarantino.)

A val�s�ghoz val� viszony szerint

Dokumentumfilm - A dokumentumfilm gy�kerei a filmh�rad�kban fogantak. Olyan t�nyeken alapul� film, amely val�s esem�nyekr�l �s emberekr�l sz�l. A m�faj megnevez�se a francia „documentaire” kifejez�sb�l sz�rmazik, amelyet eredetileg �tifilmekre haszn�ltak.

Dokumentumfilmes m�fajok:

Portr�film

Werkfilm - A werkfilm egy olyan filmnapl�, amely bemutatja egy filmes produkci� elk�sz�t�s�nek fontosabb �llom�sait �s kulcsfigur�it. A forgat�sr�l felv�teleket, az alkot�kkal �s szerepl�kkel interj�kat k�sz�t. A werkfilm egy adott film prom�ci�s eszk�ze is lehet. Telev�zi�s t�rsas�gok sug�rozz�k a film forgalmaz�sa el�tt n�h�ny nappal, valamint r�ker�l a film DVD kiad�s�ra.

Koncertfilm

Term�szetfilm

�tifilm

Ismeretterjeszt� film

J�t�kfilm - A j�t�kfilm m�faja az els� filmek kor�ban alakult ki, amikor a filmesek r��bredtek, hogy �rdemes filmre vinni k�l�nf�le kital�lt t�rt�neteket is. A film ekkor lett a sz�rakoztat�ipar egyik alapk�ve. Az elm�lt 100 �v sor�n rengeteg j�t�kfilmes m�faj keletkezett.

A j�t�kfilm olyan film, amelyek ak�r kital�lt, ak�r val�s t�rt�neteket sz�n�szek (vagy anim�lt figur�k) �ltal (karakterekk�nt) elj�tszott, forgat�k�nyvben foglalt �s rendez� �ltal ir�ny�tott jeleneteken kereszt�l mutat be. A legsokr�t�bb, legsokf�l�bb, �s egyben a legk�zismertebb filmes m�faj, amely sz�mos alm�fajban k�sz�lhet.

Anim�ci�s film - Az anim�ci�s film rajzok olyan f�nyk�p�szeti reproduk�l�sa, amihez k�l�nb�z� technik�kkal mozg�st �s hangot illesztenek. Az �tletet a rajz �s filmkamera seg�ts�g�vel val�s�tj�k meg. A m�v�sz megrajzolja a cselekm�ny sz�nter�t �s szerepl�it mozg�s k�zben. Ahhoz, hogy a mozg�s l�that�v� v�ljon, egy 24 rajzb�l �ll� sorozatot kell k�sz�teni �gy, hogy minden k�vetkez� rajzon a mozdulat m�sik mozzanata l�tsz�dj�k. Ezut�n minden egyes rajzot kamer�val r�gz�tenek, s �gy lesz a 24 rajzb�l az �br�zolt mozg�s egy m�sodperce. M�g a j�t�kfilm �s a dokumentumfilm k�sz�t�je a val�s t�rb�l r�gz�t �l� mozg�st, a rajzfilm szerz�je a teret �s a mozg�st is megrajzolja.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Film