A hollywoodi filmgy�rt�s az 1910-es �vekt�l kezdve meghat�roz� eleme a filmiparnak, vezet� szerepe pedig m�ig megmaradt. A hollywoodi g�pezet n�lk�l minden bizonnyal nem tartana ott a filmtechnika, ahol tart.

Hollywood Los Angeles v�rosr�sze, Kalifornia �llamban, az Amerikai Egyes�lt �llamokban tal�lhat�. A kaliforniai Los Angeles Hollywoodk�nt ismert r�sze Wilcoxn� asszonynak k�sz�nheti nev�t, aki 1886-ban telepedett le csal�dj�val ezen a ter�leten, hogy nyugd�jas �veit az itt megv�s�rolt hatalmas tany�n t�lts�k. 1891-t�l f�ldj�ket elkezdt�k kiparcell�zni �s eladni. 1903-ban az egyre tereb�lyesed� k�z�ss�gb�l l�trej�tt a ranch ut�n Hollywoodlandnek nevezett kis falu. 1910-ben csatlakozott Los Angeles v�ros�hoz a csatornarendszer kihaszn�l�sa v�gett.

Kezdetek

Az amerikai filmgy�rt�s kezdetekor New York volt a k�zpont. D�l-Kalifornia csak elv�tve adott sz�nhelyt egy-egy forgat�snak. 1907-ben William N. Selig, Thomas Alva Edison legf�bb riv�lisa v�llalkoz�s�t Los Angelesbe k�lt�ztette �t. Innent�l kezdve rendszeress� tette a nyugati parti forgat�sokat, majd megnyitotta Kalifornia els� sz�m� mozg�k�p st�di�j�t. Hollywood n�veked�s�nek Cecil B. DeMille adott lend�letet. Meg�llapod�st k�t�tt a Laskyval �s Samuel Goldfish keszty�keresked�vel, majd k�z�sen megv�s�rolt�k egy westernreg�ny filmreviteli jog�t. Eredetileg Arizon�ban k�v�nt�k leforgatni a filmet, de az ottani havas hegycs�csok nem voltak �sszeegyeztethet�ek a t�rt�nettel. Helysz�nkeres�s k�zben r�bukkantak Hollywoodra. Egy hod�lyt alak�tottak �t m�teremm�, a k�ls� felv�teleket pedig a k�zeli lank�kon vett�k fel. P�r h�nappal k�s�bb a producerek el�z�nl�tt�k a telep�l�st. Hollywood elindult azon az �ton, amely sor�n Amerika �s a vil�g filmgy�rt�s�nak f�v�ros�v� fejl�d�tt. 1920-ra Hollywood �ves termel�se el�rte a 800 filmet. Neve azonosult a csillog�ssal �s azzal a var�zslattal, amit amerikai filmnek neveznek.

A hollywoodi st�di�rendszer, az �lomgy�r

A 20. sz�zad v�g�re mind a n�z�k, mind a filmk�sz�t�k sz�m�ra vil�goss� v�lt, hogy a filmgy�rt�s f� vonal�t egy�rtelm�en az amerikai film, eg�szen pontosan a hollywoodi filmgy�rt�s k�pviseli. Ez egy doll�rmilli�s k�lts�gvet�s�, v�rhat�lag milli�kat hoz� filmekre specializ�l�dott m�hely. A m�fajt, sztorit, sz�n�szeket, technikai elemeket �s – sokszor utols�k�nt – a rendez�t gondosan v�lasztj�k ki, mindent a gazdas�gi haszon �rdek�ben. Hollywoodban hatalmas, gy�rszer� st�di�kba s�r�tett�k a filmgy�rt�st, �s a gy�rt�st�l a rekl�mig, a forgalmaz�st�l a bemutat�sig az ipar minden �gazat�t egyetlen vertik�lis szerkezetbe t�m�r�tett�k, s ezzel l�trehozt�k a modellt – a st�di�rendszert – amelyet a t�bbi orsz�gnak ut�noznia kell, ha versenyre akar kelni vele.

Ha a filmgy�rt�st, mint ipar�gat tekintj�k, ez a jelens�g teljesen logikus, hiszen az �lomgy�r formanyelv�t sokszorosan kipr�b�lt�k, s az mindannyiszor hat�sosnak bizonyult. A n�z�ket sz�pen betan�tj�k ennek a formanyelvnek �s t�rt�netvezet�snek a meg�rt�s�re, kedvel�s�re. A sokszor csup�n technikai brav�rokra �p�t�, szinte a v�gs�kig leegyszer�s�tett filmnyelv, a sz�jbar�g�s t�rt�netvezet�s n�z�k milli�it vonzza a mozikba.

Az amerikai film egy percre sem torpant meg a kultur�lis hat�rvonalakon: befurakodott Eur�p�ba, �s rendk�v�l tart�snak bizonyult. Eur�pa st�di�i meggy�z�dhettek arr�l, hogy nem tudnak versenyezni az amerikai filmekkel, sem k�lts�gvet�sben, sem n�z�sz�mban. A j�v� bizonytalann� v�lt sz�mukra.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hollywoodi_filmgy%C3%A1rt%C3%A1s