Berlini Nemzetk�zi Filmfesztiv�l m�s n�ven "Berlinale", az egyik legfontosabb 'A' kateg�ri�j� filmfesztiv�l Eur�p�ban �s a vil�gon. A fesztiv�lt minden �v febru�rj�ban rendezik meg 1951 �ta. A versenyben azok a filmek indulhatnak, melyek a fesztiv�l kezdet�t megel�z� 12 h�napban k�sz�ltek �s a gy�rt� orsz�g hat�rain k�v�l m�g nem tal�lkoztak a k�z�ns�ggel. A zs�ri mindig nemzetk�zi �ssze�ll�t�sban �l �ssze. A f�d�j az Arany Medve, a zs�ri k�l�nd�ja az Ez�st Medve (a medve Berlin szimb�luma).

T�rt�nete

Az els� fesztiv�l 1951. j�nius 6-�n nyitotta meg kapuit a Titania Palota moziban, akkor m�g Nyugat-Berlinben, m�gpedig amerikai t�mogat�ssal, �s azt a szabad vil�g fel� egyfajta kirakatnak sz�nt�k. A nyit�film Alfred Hitchcock A Manderley-h�z asszonya (Rebecca) c�m� filmje volt, az alkot�s n�i f�szerepl�je, Joan Fontaine pedig az akkori fesztiv�l k�r�lrajongott szt�rja.
Hat �vvel a m�sodik vil�gh�bor� befejez�se ut�n Berlin a keserves id�szak ut�n, figyelemre �s nemzetk�zi elismer�sre v�gyott. B�r a v�ros nagy r�sze akkor m�g mindig romokban hevert, az �jj��p�t�s kezdet�t vette, hogy Berlin ism�t annak a m�v�sz-metropolisznak a fellegv�ra legyen, amely a h�szas �vekben volt. A hatvanas �vekt�l kezd�d�en folyamatosan fejl�d�tt a v�ros �s vele p�rhuzamosan a filmfesztiv�l is, mely a hetvenes �vekre m�r olyan n�v�t tudhatott mag��nak, mint a Cannes-i �s a Velencei filmfesztiv�lok.
A fesztiv�lon a politikai enyh�l�ssel p�rhuzamosan 1974-ben mutattak be el�sz�r szovjet filmet, egy �vvel k�s�bb pedig az els� film deb�t�lt az akkori NDK-b�l. 1979-ben egy kisebb �rny�k vet�d�tt az akkori cerem�ni�ra; a versenyen k�v�l bemutatott Michael Cimino film, a A szarvasvad�sz elleni tiltakoz�sul a Szovjetuni� visszavonta benevezett filmjeit. Rom�nia kiv�tel�vel a t�bbi kommunista orsz�g is k�vette a szovjet p�ld�t �s a deleg�ci�k kivonultak a vet�t�sr�l.
1991-ben, a n�met �jraegyes�l�s ut�n rendezt�k az els� imm�r "�sszberlini" Berlinal�t.

M�ra a v�ros ism�t egy a vil�gra nyitott �s izgalmas kultur�lis sz�nhelly� v�lt. Ennek fontos r�sze a Berlinale, mely nem csak a v�ros legnagyobb kultur�lis programja, hanem a nemzetk�zi filmgy�rt�s egyik legfontosabb esem�nye is. �vente t�bb mint 80 orsz�gb�l 16 000-n�l is t�bb szakmabeli l�togat� – ide�rtve t�bb mint 3600 �js�g�r�t – akkredit�lja mag�t a Nemzetk�zi Filmfesztiv�lra. Ez egy igazi �ri�srendezv�ny, de a tal�lkoz�sok �s a besz�lget�sek �nnepe is egyben. T�bb mint 150 000 eladott bel�p�vel a Berlinale nem csup�n egy szakmai tal�lkoz�, hanem a vil�g legnagyobb k�z�ns�gfesztiv�lja is.

A fesztiv�l d�jai

A Berlini Nemzetk�zi Filmfesztiv�l f�d�ja az Arany Medve, melyet 1951 �ta �t�lnek oda a legjobb versenyben l�v� alkot�snak. A f�d�j r�vidfilm kateg�ri�ban is kioszt�sra ker�l. A legjobb f�rfi illetve n�i alak�t�st az Ez�st Medve d�jjal jutalmazz�k. A t�bbi nagy filmfesztiv�lhoz hasonl�an itt is kioszt�sra ker�l az �gynevezett FIPRESCI-d�j, melyet a nemzetk�zi filmkritikusok sz�vets�ge �t�li oda az �ltaluk v�lasztott legjobb filmnek. A Berlinare Kamera kit�ntet�st 1986 �ta osztj�k ki olyan szem�lyeknek, akik nem �rintettek k�zvetlen�l a verseng� filmekben, de valamilyen form�ban sokat tettek a fesztiv�l n�pszer�s�t�s��rt. Szint�n kioszt�sra ker�lnek az Arany Medve �letm�d�jak.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Berlini_Nemzetk%C3%B6zi_Filmfesztiv%C3%A1l