A cannes-i fesztiv�l (franci�ul: Festival de Cannes), 1947-49-ben cannes-i filmfesztiv�l, majd 2001-ig cannes-i nemzetk�zi filmfesztiv�l elnevez�ssel, a vil�g legismertebb �s legnagyobb preszt�zs�rt�kkel b�r� filmfesztiv�lja, melyet minden �v m�jus�nak m�sodik fel�ben tartanak Cannes-ban. A fesztiv�l f�d�j��rt, az Arany P�lm��rt versenyz� filmek vet�t�s�nek legf�bb helysz�ne a Croisette k�r�ton fekv� Fesztiv�l- �s Kongresszusi Palota.

Noha a kezdetekt�l turisztikai l�tv�nyoss�g �s mond�n tal�lkoz�k sz�nhelye volt, a fesztiv�lt arra hozt�k l�tre, hogy elismer�sben r�szes�tse a legjobb filmeket, a legjobb rendez�ket, illetve a legjobb alak�t�sokat. Az �vek folyam�n �jabb �s �jabb d�jak emelt�k Cannes preszt�zs�t, els�sorban az Arany P�lma �s a zs�ri d�ja. A benevezett filmek mindig a vil�g �lenj�r� rendez�inek leg�jabb alkot�saib�l adnak v�logat�st, az itt megszerzett d�jak komoly szakmai reput�ci�t jelentenek. Olyan neves rendez�k k�sz�nhetik els� nemzetk�zi elismer�s�ket a filmfesztiv�lnak, mint Fran�ois Truffaut, Jim Jarmusch vagy Steven Soderbergh.

A rendezv�nyre ell�togat� filmk�sz�t�knek �s producereknek lehet�s�g�k van forgalmaz�kat �s telev�zi�s csatorn�kat keresni k�sz filmjeikhez, illetve partnereket felkutatni filmterveik megval�s�t�s�hoz szerte a vil�gban.

A fokozott m�dia�rdekl�d�s �s a szponzorok r�v�n befoly�sa egyre n�, esem�nyeit – els�sorban a megnyit�t �s a v�r�s sz�nyegen, a „dics�s�g huszonn�gy l�pcs�fok�n” val� felvonul�st, valamint a d�jkioszt� g�l�t – egyre t�bben k�vetik figyelemmel. H�rneve ellen�re gyakran �ri kritika is a fesztiv�lt, id�r�l id�re botr�nyokt�l �s vit�kt�l hangos.

A fesztiv�l d�jai

Am�g az 1946-os fesztiv�lon egyetlen d�jat adtak �t t�bb filmnek is Nagyd�j n�ven, 1947-ben kateg�ri�nk�nt ismert�k el az alkot�sokat: volt k�z�tt�k l�lektani �s szerelmes film, kaland- �s b�n�gyi film, szociofilm, zen�s v�gj�t�k �s rajzfilm. Az 1950-es �vek elej�n, k�l�n�sen Jean Cocteau eln�ks�ge alatt, egyes d�jak fant�zianevet kaptak, p�ld�ul: f�nyk�pez�s �s plasztikus megjelen�t�s d�ja (1952), legvid�mabb film nemzetk�zi d�ja vagy k�pben elmes�lt film nemzetk�zi d�ja (1953).

Az Arany P�lma megjelen�s�vel a d�jak elnevez�se egys�gesebb lett. Esetenk�nt azonban tov�bbra is alkotnak d�jakat, olyan filmek r�sz�re, melyek nem kaptak hivatalos d�jat, viszont a zs�ri �gy �t�li meg, hogy meg�rdemlik az elismer�st. �gy ker�lt �tad�sra a forradalmi h�sk�ltem�ny legjobb felid�z�s�nek d�ja (1963), vagy az alkot�i filmk�sz�t�s nagyd�ja, melyet 1983-ban adtak �t megosztva Robert Bresson �s Andrej Tarkovszkij r�sz�re.

A d�jak egy r�sze alkalmi jelleg�. �gy p�ld�ul, az�rt, hogy Luchino Visconti Hal�l Velenc�ben c�m� m�ve ne hagyja el d�j n�lk�l Cannes-t, kiosztott�k sz�m�ra a Nemzetk�zi Filmfesztiv�l 25. sz�let�snapj�nak d�j�t. A rendez� meg is jegyezte, hogy „ilyen legal�bb senki m�snak nem lesz!”. Megjegyzend�, hogy miut�n 1991-ben a zs�ri 3 jelent�s d�jjal is jutalmazta a Hollywoodi lid�rcnyom�s c�m� filmet, m�dos�tott�k az alapszab�lyt: a k�s�bbiekben egy fontosabb d�j mell� csup�n el�ad�i d�jat lehetett kiosztani.

Az 1955-�s fesztiv�l �ta a legnagyobb preszt�zzsel b�r� d�j az Arany P�lma, melyet a legjobb filmnek �t�lnek oda. A m�sodik leg�rt�kesebb d�j a Nagyd�j, melyet a Zs�ri d�ja k�vet.

A filmek kiv�laszt�sa

Kezdetben a filmeket maguk a k�ld� �llamok, illetve azok filmf�igazgat�s�gai v�lasztott�k ki, s igyekeztek diplom�ciai �ton is befoly�solni a szervez�ket �s a zs�rit. Ilyen szempontb�l a fesztiv�l csak 1972-ben v�lt f�ggetlenn�.

Napjainkban k�t v�logat� bizotts�g d�nti el, mely filmek ker�ljenek be a hivatalos v�logat�sba �s azon bel�l mely szekci�ban mutass�k be:

• K�lf�ldi filmeket v�logat� bizotts�g – vezet�je a fesztiv�l m�v�szeti igazgat�ja, tagjai: egy �js�g�r�, egy filmrendez�, egy filmkedvel�, �s Laurent Jacob.
• Francia filmeket v�logat� bizotts�g – �sszet�tele v�ltoz�, tagjainak kil�te nem nyilv�nos; a bizotts�g minimum h�rom filmet v�laszt ki.

E bizotts�gok naponta hat filmet tekintenek meg; s�t a dokumentumfilmek, az anim�ci�s filmek �s a zs�nerfilmek versenyre enged�s�vel a bizotts�gnak 2005-ben k�zel 4000, 2008-ban 4025 alkot�st kellett megn�znie.

Ahhoz, hogy egy film bev�logat�sra ker�lhessen,

• a fesztiv�lt megel�z� 18 h�napon bel�l kell k�sz�lnie,
• forgat�s�t a fesztiv�l el�tt legal�bb 12 h�nappal be kell fejezni, s csak az ut�munk�latai folyhatnak,
• el�zetesen kiz�r�lag a produkci�ban r�szt vev� orsz�gokban mutathat� be (de nem forgalmazhat�),
• nem vet�thetik m�s nemzetk�zi fesztiv�lon, vagy filmes esem�nyen,
• nem tehet� k�zz� az interneten, �s
• hossza nem haladhatja meg
  • nagyj�t�kfilm eset�ben a 90 percet,
  • kisfilmek eset�ben a 15 percet.

Bev�logatottnak lenni a h�res cannes-i versenybe kiv�lts�got �s �ri�si es�lyt jelent mind a filmk�sz�t�knek, mind pedig a producereknek, akik gyakran �gy neveznek a versenybe, hogy a film m�g k�sz sincs. A v�logat� bizotts�ghoz be�rkez� alkot�sok hossz� v�r�list�ra ker�lnek. A nagyk�z�ns�g �s a filmkedvel�k �ltal�ban a bejelent�s el�tt egy h�nappal ismerik meg a v�gleges v�logat�st, b�r egyes filmek val�j�ban k�sve ker�lnek kiv�laszt�sra, m�g m�sok f�lhivatalosan m�r h�napok �ta arra v�rnak, hogy kiz�r�lag a fesztiv�lon mutatkozzanak be.

A fesztiv�l vezet�se

A cannes-i fesztiv�l szervez�g�rd�j�nak �lland� l�tsz�ma mintegy 30 f�, ami azonban a fesztiv�l k�zeledt�vel fokozatosan duzzad fel k�zel 850 f�re, a Filmv�s�rral pedig tov�bbi 300 f�re. A fesztiv�l vezet�s�ge 2000-ig mind�ssze k�t f�b�l �llt: az eln�kb�l �s a f�megb�zottb�l, aki egyben ell�tta a f�igazgat�i �s a m�v�szeti igazgat�i feladatokat is. A fesztiv�l fejl�d�s�vel azonban a beoszt�sok sz�ma is n�vekedett; az �sszevont feladatk�r�k egy r�sz�t lev�lasztott�k, s a vezet�sbe tov�bbi k�t szem�lyt vontak be. Ugyancsak ekkor hoztak l�tre egy p�nz�gyi ellen�ri munkak�rt is. 2007-ben �jabb v�ltoz�sok t�rt�ntek, �gy a fesztiv�l vezet�s�ben jelenleg az al�bbi f�bb beoszt�sok vannak:

• Eln�k – a fesztiv�l els� sz�m� vezet�je; ir�ny�tja a fesztiv�l �rdek�ben tev�kenyked� szervezeteket �s szem�lyeket, s � fogadja a filmes h�ress�geket a v�r�s sz�nyegen.
• F�megb�zott – a fesztiv�l m�sodik sz�m� vezet�je, � osztja el a feladatokat �s v�gzi azok v�grehajt�s�nak ellen�rz�s�t, tov�bb� m�v�szett�rt�neti �s filmtechnikai k�pzetts�ge folyt�n � l�tja el a m�v�szeti igazgat�i feladatokat, v�gzi a filmek v�gleges kiv�laszt�s�t.
• Filmf�oszt�ly igazgat�ja – egyben a f�megb�zott helyettese
• Un Certain Regard F�oszt�ly igazgat�ja �s a ki�ll�t�sok felel�se
• P�nz�gyi ellen�r
• Kommunik�ci�s igazgat�
• Technikai szolg�latok igazgat�ja

A fesztiv�l protokollja

Tizenk�t napos id�tartama alatt a fesztiv�l teljesen felforgatja Cannes v�ros�t. A Croisette-et k�zel 4500 �js�g�r� �z�nli el. M�jus els� k�t het�ben a t�meg folyamatosan n�, ez�rt az esem�ny lebonyol�t�s�ra k�l�n protokollt kellett kidolgozni. Nagyon sok helyb�li emlegeti nosztalgi�val a r�gi fesztiv�lokat; Marina Vlady sz�n�szn�h�z hasonl�an, aki a 60. �vfordul�s dokumentumfilmben id�zte azokat az id�ket, amikor a filmcsillagok m�g az�rt mentek Cannes-ba, hogy a Croisette-en s�t�ljanak, besz�lgessenek a j�r�kel�kkel, s megm�rt�zzanak a n�pszer�s�gben, a k�z�ns�g szeretet�ben. Ma m�r t�bbnyire p�nc�lozott aut�ba �s test�r�k m�g� rejt�znek… A sz�n�szn� szerint a cannes-i fesztiv�l m�r teljesen elszakadt a t�megekt�l.

A fesztiv�l ideje alatt minden este k�t versenyfilmet vet�tenek a 2246 f�s Louis Lumière nagyteremben. Az �rott sajt� k�pvisel�it el�z� nap vagy aznap d�lel�tt h�vj�k meg a film megtekint�s�re, a hivatalos vend�gek �s a m�dia r�sz�re sz�l� vet�t�sre. Az esti, hivatalos vet�t�seken foglalnak helyet a film alkot�i �s szerepl�i, miut�n zene k�s�ret�ben, k�v�ncsi n�z�sereg tekintet�t�l k�vetve �s a fot�sok vakuinak keresztt�z�ben v�gigvonulnak a v�r�s sz�nyegen �s felmennek a l�pcs�n. A megh�vott vend�gek �s el�kel�s�gek, valamint a nagy befoly�ssal rendelkez� szervezetek k�pvisel�i k�vetik �ket; ugyanakkor mindig akad n�h�ny megh�v�val nem rendelkez� filmkedvel�, aki a l�pcs� alj�n arra v�r, h�tha szerencs�je lesz �s kap egyet a nagyon ritk�n kioszt�sra ker�l� megh�v�b�l.

A sajt�vet�t�seken is meghat�rozott protokoll van �rv�nyben. Az �js�g�r�k, fot�sok �s szerkeszt�k ezreinek akkredit�l�sa �t, szigor�an betartatott, szint szerint t�rt�nik, amelyek meghat�rozz�k a vet�t�termekbe val� bejut�s rendj�t is. Az akkredit�l�s szintj�t a sajt�szolg�lat hat�rozza meg, amely figyelembe veszi a sajt�term�k p�ld�nysz�m�t, megjelen�se gyakoris�g�t, az �ltala lefedett ter�let nagys�g�t, valamint a k�rt akkredit�l�sok sz�m�t.

A hivatalos program vet�t�sein val� megjelen�snek szigor� �lt�zk�d�si el��r�sai vannak. A f�rfiak rendszerint szmokingot viselnek, a h�lgyek nagyest�lyit, melyek igen gyakran a nagy divatc�gek m�helyeib�l ker�lnek ki.

2000 �ta a fesztiv�lon megjelent a kev�sb� el�kel� �lt�zk�d�s is, mivel a nagyk�z�ns�gnek is szerveznek versenyen k�v�li, ingyenes vet�t�seket, melyekre b�rki bemehet.

A fesztiv�l hat�sa

A cannes-i fesztiv�l az �vek sor�n a vil�g legjelent�sebb filmes seregszeml�i k�z� emelkedett. „A h�bor� ut�ni els� nagy nemzetk�zi kultur�lis rendezv�ny”-t m�k�dtet� szervezetet a francia kultur�lis miniszter 1972-ben k�zhaszn� t�rsas�gg� min�s�tette.

A fesztiv�l h�rneve a filmek m�v�szi kvalit�s�nak, illetve eladhat�s�g�nak egyens�ly�n alapszik. A filmes vil�g sz�mos szerepl�je akar a v�r�s sz�nyegen v�gigmenni, megmutatni mag�t az esem�nyen jelenl�v� m�di�ban. A sajt� id�nk�nt t�madja ugyan a rendezv�nyt, de annak siker�lt meg�riznie arculat�t, s�t, a k�lf�ldi l�togat�k sz�m�nak folyamatos emelked�s�vel befoly�sa �vr�l �vre n�.

Helyi kihat�sa sem elhanyagolhat�: a fesztiv�l k�t hete alatt Cannes l�leksz�ma 70 000-r�l 210 000-re, azaz mintegy h�romszoros�ra n�; a v�ros kereskedelmi egys�geinek, sz�llod�inak �s �ttermeinek forgalma kiugr�an magas lesz. A rendezv�ny el�tt a h�zakat teljesen renov�lj�k, a k�ztereket d�sz�tik. A fesztiv�l megnyit�ja el�tti �r�kban a rep�l�t�r �s a vas�t�llom�s k�rny�k�n �ri�si a felfordul�s.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cannes-i_Fesztiv%C3%A1l