Az Oscar-d�j (hivatalos angol nev�n Academy Award) az Egyes�lt �llamok legrangosabb filmm�v�szeti d�ja, amelyet a Filmm�v�szeti �s Filmtudom�nyi Akad�mia (AMPAS) ad ki t�bb kateg�ri�ban 1929 �ta.

A d�jakat l�tv�nyos g�la keret�ben minden �v febru�rj�ban (�ltal�ban a h�nap utols� vas�rnapj�n) adj�k �t Hollywoodban – 2002 el�tt Los Angelesben (kor�bban n�h�nyszor New Yorkban is rendeztek g�l�t). A sz�mos kateg�ria jel�ltjei az el�z� �vben bemutatott filmek alkot�i k�z�l ker�lnek ki, az Akad�mia �ll�tja fel a jel�ltek list�j�t, a technikai kateg�ri�kban h�rom, a t�bbi kateg�ri�ban �t jel�ltet v�lasztanak ki, kiv�tel a Legjobb film kateg�ria, melyben 2010-t�l 10 jel�ltet v�lasztanak ki. A jel�ltekre az akad�mia tagjai szavazhatnak. Az eredm�nyeket rendk�v�li titoktart�s mellett �sszes�tik �s �rzik a d�j�tad�s pillanat�ig.

A d�j�tad�s est�j�n a megh�vott vend�gek zene �s ov�ci� k�s�ret�ben bevonulnak a v�r�s sz�nyegen a Kodak Sz�nh�zba. Az est�lyen a szt�rok h�res divattervez�k pomp�s ruhak�ltem�nyeit �ltik magukra. Az esem�nyt t�bb sz�z telev�zi�s csatorna sug�rozza az eg�sz vil�gon.

T�rt�nete

Az els� 15 d�j�tad� �nneps�g a Hollywood Roosevelt Hotel-ben, majd a nagyk�vetn�l �s a Biltmore sz�llod�kn�l ker�lt megrendez�sre. Az �rdekl�d�s n�veked�s�vel egyre nagyobb t�meget vonzott a rendezv�ny, �gy 1942 ut�n a fokozott l�togatotts�g �s a II. vil�gh�bor� haszn�lhatatlann� tette a helysz�neket. Az �nneps�g ekkor sz�nh�zakba k�lt�z�tt. 1953. m�rcius 19-�n k�zvet�tett�k el�sz�r a bemutat�st, hollywoodi RKO Pantages Sz�nh�zb�l. Tov�bbi helysz�nv�lt�sok k�vetkeztek, m�g v�g�l Los Angeles �s New York ut�n 2001-ben a d�j�tad�s visszat�rt Hollywoodba, a 3400 �l�ssel rendelkez� Kodak Sz�nh�zba. Az �tad�s l�tv�nyos g�la keret�ben t�rt�nik, a filmipar legjobbjai t�bb kateg�ri�ban ker�lhetnek jel�l�sre, �s vehetik �t az arany-szobrocsk�t.
�vekig v�ltozott, hogy az Oscar nyerteseinek nev�t k�zz� tegy�k-e az �tad�st megel�z�en, vagy sem, m�g v�g�l az Akad�mia 1941 �ta haszn�lja a z�rt bor�t�kos megold�st.
Az els� �nneps�gen 15 szobrocsk�t osztottak ki az 1927 �s 1928-as eredm�nyek�rt. Az els�, a legjobb sz�n�sznek j�r� d�jat az elismert n�met trag�dia�r�, Emil Jannings kapta. Az els� d�j�tad�s a m�dia jelenl�te n�lk�l zajlott, m�g a m�sodik �vben olyan lelkesed�s v�rta az �nneps�get, hogy egy egy�r�s �l� r�di�ad�s k�zvet�tette az esem�nyt. Az els� telev�zi�s k�zvet�t�s 1953-ban volt, ekkor milli�k k�s�rt�k figyelemmel az �nneps�get a k�perny�k�n kereszt�l Amerik�b�l �s Kanad�b�l. 1966-ban m�r sz�nesben n�zhett�k a telev�zi�-n�z�k ugyanezt, 1969-re m�r t�bb, mint 200 orsz�gban k�zvet�tett�k a cerem�ni�t.

A szobor

Az els� d�jkioszt�n m�g senki sem tudta a szobor nev�t. Oscar v�gs� elfogadott alakj�t George Stanley �nt�tte agyagba, azut�n bronzba �s takarta be 24 kar�tos arannyal. A szoborb�l 12 p�ld�nyt k�sz�tett. �tsz�z doll�rral honor�lt�k a munk�j�t. 1931-ben sz�letett meg a szobor neve. Az anekdota szerint Margaret Herrick, az Amerikai Filmakad�mia els� k�nyvt�rosa legels� munkanapj�n k�rbej�rta a h�zat, �s k�zelr�l megvizsg�lta a kis szobrocsk�t. N�zeget�s k�zben r�j�tt, hogy a szobor nagyon hasonl�t nagyb�tyj�ra, a texasi Oscar Pierce-re.

2000-ben a d�j�tad� el�tt elt�ntek a szobrok, egy szeg�ny ember tal�lta meg �ket a szem�tben, h�rom szobor kiv�tel�vel. Az Oscarokat visszaszolg�ltatta az Akad�mi�nak, amit az AMPAS h�l�b�l 2 tiszteletjeggyel jutalmazott.

�vente 50 szobrot k�sz�tenek 12 ember munk�ja seg�ts�g�vel. A szobor t�mege 3,85 kg, magass�ga 34 cm. El��ll�t�si �ra kor�bban 400 doll�r k�r�l j�rt, de az arany�rak emelked�se miatt 2008-ban m�r k�r�lbel�l 500 doll�rra n�tt. A jelent�sebb kateg�ri�kban gy�zteseknek �tadott szobrok eszmei �rt�ke viszont term�szetesen doll�r-sz�zezrekben m�rhet�. Az Amerikai Filmakad�mia 1950 �ta eleinte k�rte, k�s�bb m�r el��rta, hogy a d�jazottak a szobrot nem adhatj�k el, de a gy�jt�k sz�mos enn�l r�gebbi d�jat szereztek m�r meg �rver�sen.

A d�j�tad�s �jszak�ja

A nagyd�jakat �l� telev�zi�s ad�sban osztj�k ki, febru�rban, 6 h�ttel a jel�l�sek bejelent�se ut�n. Az extravag�ns show sor�n a megh�vottak a legfelkapottabb divattervez�k legdr�g�bb ruhak�ltem�nyeiben l�pnek a v�r�s sz�nyegre. Az Akad�mia becsl�sei szerint �vente mintegy 1 milli�rdan k�s�rik figyelemmel az esem�nyt.

Az Akad�mia �ves k�lts�gvet�s�t teljes eg�sz�ben az esem�ny rekl�mbev�telei adj�k.

A cerem�ni�t 1976-ig az NBC k�zvet�tette, k�s�bb pedig az ABC. Az Oscar-g�la az egyetlen d�jkioszt� amit �l�ben k�zvet�tenek az USA teljes ter�let�n; �ltal�ban a show-kat keleten �l�ben adj�k, nyugaton pedig 3 �r�val k�sleltetve.

Miut�n t�bb mint 50 �vig k�s� m�rciusban vagy kora �prilisban tartott�k a cerem�ni�t, 2004-t�l kezdve az id�pont �tker�lt k�s� febru�rra vagy kora m�rciusra, val�sz�n�leg az�rt, hogy elker�lj�k az �tk�z�st egy�b m�diaesem�nyekkel, mint p�ld�ul az NCAA kos�rlabda bajnoks�g.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Oscar-d%C3%ADj