A C�sar-d�j  (hivatalosan: C�sar du cin�ma fran�ais – a francia film C�sarja) Franciaorsz�g legrangosabb, �vente oda�t�lt filmm�v�szeti d�ja, melyet 1976 �ta osztanak ki k�l�nb�z� kateg�ri�ban a legjobb alkot�sok elismer�s�re.

A C�sar-d�j tr�fe�ja egy 8x8 cm alap�, 30 cm magas, 3,2 kg s�ly�, bel�l �reges, k�v�l csillog�ra csiszolt bronz kisplasztika. Gy�rt�ja az Atelier R�gis Bocquel Seine-Maritime megy�ben. �r�t, gy�rt�si k�lts�g�t bizalmasan kezelik.

T�rt�nete

Georges Cravenne 1974-ben alap�totta meg Franciaorsz�gban a Filmm�v�szeti �s Filmtechnikai Akad�mi�t, melynek a kezdetekt�l fogva az volt a feladata, hogy – l�trehozva az amerikai Oscar-d�j francia megfelel�j�t – elismer�sben r�szes�tse a francia filmm�v�szet legjelent�sebb alkot�sait. V�g�l is 1976. �prilis 3-�n ker�lt sor az els� C�sar-d�jak �tad�s�ra Jean Gabin tiszteletbeli eln�klet�vel.

A d�j neve C�sar Baldaccini szobr�sz keresztnev�b�l sz�rmazik, aki a kateg�riagy�zteseknek �tadott kisplasztika eredeti p�ld�ny�t k�sz�tette. A v�laszt�s az�rt is esett erre a n�vre, mivel „r�mel” az Oscarra, s k�zvetetten tiszteleg a francia sz�n�sz�ri�s Raimu el�tt.

C�sar oda�t�l�s�vel a francia filmm�v�szet egy �ves term�s�nek a legjobb filmjeit, sz�n�szeit �s filmk�sz�t�it r�szes�tik elismer�sben. Eredetileg 13 C�sart osztottak ki, de az �vek folyam�n a d�jak sz�ma �lland�an v�ltozott, kieg�sz�lt p�ld�ul a legjobb r�vidfilm, vagy a legjobb jelmez d�jakkal, ugyanakkor elt�r�ltek olyan kateg�ri�kat, mint a legjobb plak�t �s a legjobb producer.

Az �tadott d�jak sz�ma v�ltoz�, 2006 �ta �vente 21 C�sart �t�lnek oda. Ezen fel�l az Akad�mia eln�k�nek javaslat�ra tiszteletbeli C�sart is kioszthatnak – �ltal�ban egy-egy �letp�lya elismer�sek�nt.

Oda�t�l�se

A C�sar-d�j oda�t�l�se a mintegy 4000 m�v�sz �s szakmabeli akad�miai tag titkos szavazata alapj�n t�rt�nik minden �v febru�r v�g�n, m�rcius elej�n. Els� k�rben a tagok kiv�lasztj�k a jel�lteket, a m�sodik k�rben pedig a jel�ltek k�z�l a d�jazottakat. Nagyj�t�kfilmek eset�ben az el�z� �v janu�r 1. �s december 31. k�z�tt forgalmaz�sra ker�lt, �s a p�rizsi r�gi� valamely nyilv�nos mozij�ban legal�bb egy h�tig vet�tett alkot�st, r�vidfilmek eset�ben pedig a d�j�tad� g�l�t megel�z� �v j�nius 30. el�tti egy �vben bemutat�sra ker�lt m�veket lehet jel�lni.

Az els�k�r�s jel�l�sek alapja a legjobb filmre t�rt�nt jel�l�s, mivel a szem�lyi �s technikai jelleg� kateg�ri�k t�bbs�g�ben ez a felt�tele a jel�lhet�s�gnek. A leg�g�retesebb fiatal sz�n�sz, illetve sz�n�szn�, valamint a legjobb r�vidfilm, r�vid dokumentumfilm vagy r�vid anim�ci�s film eset�ben egy-egy szakmai bizotts�g el�v�logat�st v�gez, s sz�n�szek eset�ben csak 16 f�t, r�vidfilmek eset�ben 12 alkot�st juttat tov�bb az akad�miai tagoknak, hogy k�z�l v�laszthass�k ki a jel�lteket.

Minden kateg�ri�ban 5-5 filmet vagy m�v�szt jel�lnek, kiv�ve a a legjobb film, a legjobb k�lf�ldi film, valamint a legjobb sz�n�sz, a legjobb sz�n�szn� �s a legjobb rendez� kateg�ri�kat, melyekben 7-7 jel�l�s t�rt�nik.

�tad�sa

A d�jak �tad�s�ra „C�sarok �jszak�ja” elnevez�ssel g�la�nneps�get szerveznek P�rizs valamely el�ad�term�ben, manaps�g a Ch�telet Sz�nh�zban.

A d�j�tad�ssal kapcsolatos fontosabb szab�lyok:

• A term�szetes szem�lyhez k�t�d� kateg�ri�k gy�zteseinek mindegyike megkapja a d�jjal j�r� tr�fe�t. Amennyiben egy d�jat megosztva �t�lnek oda, a szobrocsk�t mindegyik d�jazott �tveheti.
• A legjobb film kateg�ri�ban a d�jat a film arra felhatalmazott producere veheti �t, �s ugyancsak kap egy szobrocsk�t a film rendez�je is, hacsak nem nyerte el alkot�s�val a legjobb rendez� d�jat is.
• A legjobb legjobb els�film, a legjobb dokumentumfilm, valamint a legjobb r�vidfilm c�m�n oda�t�lt C�sarokat az alkot�sok rendez�inek adj�k �t, de kapnak egy-egy szobrocsk�t a film producerei is.
• A legjobb k�lf�ldi film eset�ben a filmrendez� veheti �t a C�sart.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/C%C3%A9sar-d%C3%ADj