A British Academy of Film and Television Arts („Brit filmakad�mia”, pontosabban „Brit film- �s telev�zi�s akad�mia”, r�vid�tve: BAFTA) egy brit szervezet, amely minden �vben d�jakat ad ki filmes, telev�zi�s, gyermekfilmes, valamint interakt�v m�dia t�m�kban.

A szervezet d�j�t BAFTA-d�jnak h�vj�k.

Az Akad�mia 5. eln�ke 2010. febru�r 21. �ta Vilmos brit kir�lyi herceg.

A Brit Filmakad�mia t�rt�nete

A cannes-i filmfesztiv�l �s a Berlinal� mellett a Brit Film- �s Telev�zi�s Akad�mia d�j�nak (k�zismertebb nev�n: BAFTA) �tad�ja is azon legrangosabb eur�pai filmes esem�nyek k�z� tartozik, melyeknek k�z�ppontj�ban a kiemelked� filmes teljes�tm�nyek elismer�se �ll.

A d�jat 1947. �prilis 16-�n alap�tott�k a londoni Hyde Park Hotel egyik szob�j�ban, The British Film Academy (Brit Filmakad�mia) n�ven. Az alap�t�k a brit filmes szakma kimagasl� szem�lyis�gei voltak, t�bbek k�z�tt David Lean filmrendez� (aki a szervezet els� eln�ke volt), Korda S�ndor, Carol Reed, Charles Laughton, Roger Manvell �s sokan m�sok. Az Akad�mia azzal a c�llal j�tt l�tre, hogy: „megismerj�k mindazokat, akik kiemelked�en kreat�v munk�jukkal hozz�j�rultak a brit film fejl�d�s�hez”.

A BAFTA jellegzetess�ge, hogy t�bb d�j is az ismert angol filmk�sz�t�kr�l lett elnevezve �s ,hogy jel�ltjeik illetve d�jazottjaik nem k�l�n�sebben mutatnak egyez�st a k�t legrangosabbnak tartott �nneps�g, az Oscar-, valamint a Golden Globe-�tad� kateg�ri�inak v�rom�nyosaival, nyerteseivel.

A BAFTA k�zpontja a londoni Piccadillyn van, de irod�t tart fenn �szak-Angli�ban, Sk�ci�ban, Walesben, New York Cityben �s Los Angelesben is.

A d�j

Az Akad�mia �ltal oda�t�lt d�j form�ja t�bb alkalommal v�ltozott az �vek sor�n. Az els� v�ltozatot Henry Moore szobr�sz tervezte, egy �l� n�i alakot form�z� bronzb�l k�sz�lt szobor volt, melynek �rt�ke az elk�sz�t�s�nek idej�ben 550 angol font volt. Ezt a d�jat 1948 �s 1967 k�z�tt a legjobb filmek k�sz�t�i kapt�k. K�l�n d�j k�sz�lt a legjobb sz�n�sz �s sz�n�szn� sz�m�ra, melyet 1953 - 1968 k�z�tt adtak �t.

A d�jat k�s�bb Robert Flaherty-d�jra nevezt�k �t �s a legjobb eg�sz est�s dokumentum filmet t�ntett�k ki vele. 1968 �s 1975 k�z�tt az Akad�mia d�ja egy sz�nh�zi maszkot tart� n�i alakot mint�z� Eric Owen �ltal tervezett bazaltb�l k�sz�lt szobor volt.

A jelenlegi d�j egy sz�nh�zi maszk form�j�ban �lt testet, amit Mitzi Cunliffe amerikai szobr�sz tervezett a Guild of Television Producers 1955-�s p�ly�zat�ra. A sz�nh�zi maszkot 1976 �ta vehetik �t az Akad�mia �ltal kit�ntettek.

Filmes d�jak

A Brit Filmakad�mia legismertebb d�jai a filmes BAFTA-d�jak (Britsh Academy Film Awards), melyeket 1948-�ta osztanak ki. Kezdetben csak a legjobb film �s a legjobb brit film kapott d�jat, majd az �vek sor�n t�bb alkalommal v�ltozott a kateg�ri�k neve �s a sz�ma. 1953-t�l a legjobb sz�n�sz �s sz�n�szn� kateg�ri�ban is osztottak ki d�jakat. A kateg�ri�k sz�ma 1969-t�l tov�bb n�tt. A filmes BAFTA-d�jakat minden �vben �prilis vagy m�jus k�rny�k�n adt�k �t, de 2002-t�l febru�rban adj�k �t a d�jakat, k�zelebb az Oscar-d�j �tad�s id�pontj�hoz. A BAFTA filmes d�jainak �tad� �nneps�get 2009-ban a londoni Royal Opera House-ban tartott�k, az �nneps�gnek kor�bban (2000-t�l) az Leicester Square-en az Odeon mozi adott helyt.

Forr�s: http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/vilagcsodai-tarhely/uploads/bafta-dij.jpg