1890-es �vek

1895-ben Filoteo Albertini olasz feltal�l� szabadalmaztatta kinetograf�nak nevezett, mozg�k�pet bemutat� k�sz�l�k�t, majd P�rizsban a Lumière fiv�rek megtartott�k els� nyilv�nos vet�t�s�ket. Egy �vvel k�s�bb a Thomas Alva Edison �ltal alap�tott t�rsas�g New Yorkban megrendezte az els� nyilv�nos filmvet�t�s az Egyes�lt �llamokban, valamint Budapesten megtartott�k az els� moziel�ad�st a k�r�ti Royal Sz�ll�ban, melyet egy �ven �t naponta t�bbsz�r is megism�teltek.

1888 a filmm�v�szetben

1888 �sz�n k�sz�tette el Louis Aim� Augustin Le Prince a Roundhayi kerti jelenet c�men ismertt� v�lt felv�telt, melyet a legr�gebbi fennmaradt filmk�nt tartanak sz�mon.

1893 a filmm�v�szetben

Thomas Alva Edison meg�p�ti a Black Maria st�di�t.

A Black Maria a vil�g els� filmst�di�ja 1893-ban �p�lt. Edison tulajdon�ban volt. Itt k�sz�ltek az Edison Film Co. mozg�k�pei. A st�di� neve a korabeli New York-i arg�ban „tolonckocsit” jelentett.

1894 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

janu�r 7. – W.K. Dickson szabadalmaztatja a mozg�filmet.

janu�r 7. – Thomas Alva Edison a Black Maria filmst�di�ban filmre veszi seg�dje, Fred Ott t�sszent�s�t egy Kinetoszk�ppal.

�prilis 14. – A Kinetoszk�p els� hivatalos bemutat�j�ra ker�lt sor New Yorkban a Broadway 1155. alatt, a Holland Testv�rek Mozg�film Klubj�ban.

Thomas Alva Edison k�s�rleteket folytat az audi� felv�telek mozg�film-felv�telekkel val� szinkroniz�l�s�ra; kifejleszti a kinetofont amely �sszhangot pr�b�l teremteni a kinetoszk�p �s a hengeres fonogr�f k�z�tt.

Kinetoszk�p-n�z� termek ny�lnak a nagyobb v�rosokban. Ezekben a termekben t�bb vet�t� is tal�lhat�.

1895 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

febru�r 13. – A Lumière testv�rek P�rizsban szabadalmaztatj�k a kinematogr�fot. A k�sz�l�k lehet�v� teszi �l�k�pek bemutat�s�t nagyobb k�z�ns�g el�tt.

m�rcius 19. – Louis Lumière leforgatja els� filmj�t, amely a lyoni Lumière gy�r munk�sainak munka befejez�s�t �br�zolja. Ezt mutatja be m�rcius 22-�n P�rizsban a Nemzeti Iparp�rtol� T�rsas�gnak.

november 11. – Filoteo Albertini olasz feltal�l� szabadalmaztatja kinetograf�nak nevezett, mozg�k�pet bemutat� k�sz�l�k�t.

december 28. – a p�rizsi Grand Caf�ban megtartj�k az els� moziel�ad�st.

1896 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

Az Amerikai Egyes�lt �llamokban Charles Francis Jenkins �s Thomas Armat kifejlesztik a Vitascope nev� vet�t�t. Armat elkezd dolgozni Thomas Edison-al, hogy Vitascope-okat gy�rtsanak.

m�rcius 24. – Robert William Paul, angol feltal�l�, el�sz�r mutat be �l�k�peket az �ltala k�sz�tett theatrogr�ffal.

�prilis 16. – A Thomas Edison �ltal alap�tott t�rsas�g New Yorkban megrendezi az amerikai els� moziel�ad�st.

�prilis 26. – A N�met Kinematogr�fiai T�rsulat a berlini Vilmos csarnokban egy francia kinematogr�ffal megtartja az els� nyilv�nos n�met bemutat�t.

m�jus 10. – Budapesten a Royal Sz�ll�ban Lumièr�k megb�zottja megrendezi az els� f�l �r�s moziel�ad�st.

okt�ber 1. – A Path� testv�rek megalap�tj�k a Path� Frères c�get.

1898 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

�prilis 4. – A francia Auguste Baron szabadalmaztatja hangosfilm k�sz�t�s�re alkalmas felvev�j�t: a k�sz�l�k a felvev�kamera sebess�g�t elektromosan hozza �sszhangba egy gramofon�val.

m�jus 19. – New Yorkban a Vitagraph c�g megkezdi m�k�d�s�t.

V�letlen�l – egy filmszalag beragad a kamer�ba – Georges M�liès felfedezi a kett�s expon�l�s tr�kkj�t.

1899 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

szeptember – Robert Paul angol rendez� New Southgate-ben berendezi �n�ll� m�term�t.

november 1. – Berlinben megny�lik az els� �lland� mozi.

Megalapul a Path� Frères.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%89vek_a_filmm%C5%B1v%C3%A9szetben