Esem�nyek:

�prilis 2. – Los Angelesben megny�lik a v�ros els� mozija 200 �l�hellyel Electric Theathre n�ven.

Vet�t�g�peiben a n�met Oskar Mester el�sz�r haszn�lja a h�romsz�rny� blend�t, amely seg�t a k�p vibr�l�snak megsz�ntet�s�ben.

 

1905 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

�prilis 1. – P�rizsban megjelenik a Phono-Gazette c�m� film�js�g els� sz�ma.

j�nius 19. – Megny�lik az els� �tcentes mozikuck� Pittsburgh-ben. Naponta 8 �r�n �t futnak a filmek.

december – Elk�sz�l az els� k�nai film, a Ting Csiang hegye. 

 

1906 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

december 26. – Bemutatt�k a vil�g els� j�t�kfilmj�t, a The Story of the Kelly Gang-ot.

Budapesten Borhegyi J�nos megnyitja az Erzs�bet k�r�t m�sodik mozij�t, az Olympi�t (ma Hunnia).

 

1908 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

Thomas Alva Edison megalap�tja a Motion Picture Patents Company-t,

D. W. Griffith rendezni kezd az American Mutoscope and Biograph Company-n�l New Yorkban. 1908 �s 1913 k�z�tt, Griffith k�zel 500 filmet rendezett itt

Az In the Sultan's Power az els� film, ami teljesen Los Angelesben k�sz�lt. A filmet Francis Boggs rendezte.

Ungerleider M�r megalap�tja a Projectograph nev� filmk�lcs�nz� c�get. M�rcius 15-�n l�trehozza a Mozg�f�nyk�p H�rad� c�m� lapot.

m�jus 5. – �t�let sz�letik a filmt�rt�net els� szerz�i jogi per�ben. Az USA-ban 25 ezer doll�r b�ntet�sre �t�lik a Kalem Pictures Company-t. Sidney Olcott a szerz� (W.Y oung) el�zetes enged�lye n�lk�l vitte v�szonra a Ben Hurt.

j�nius – Az I. Nemzetk�zi Kinematogr�fiai Ki�ll�t�son Hamburgban 82 c�g vesz r�szt. Vet�t�ket, technikai �jdons�gokat, n�z�t�ri berendez�seket egyar�nt bemutatnak.

j�lius 7. – a p�rizsi t�rv�nysz�k kimondja, hogy a szerz�i jogok v�delme a filmeket is megilleti.

 

 

 

 

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%89vek_a_filmm%C5%B1v%C3%A9szetben