1910-es �vek

1911-ben Hollywoodban megny�lt az els� filmst�di�. A k�vetkez� �vben er�teljesen gyarapodik a sz�muk, ami felkeltette a filmgy�rt�k �rdekl�d�s�t. Ennek tal�n az oka az volt, hogy a szenz�ci�hajh�sz hist�ri�k j�l megalapozott piac�ba nem volt neh�z beker�lni. Az izgalom, a fesz�lts�g tet�fok�n v�gz�d� r�szek �gy biztos�tani tudt�k a moziba j�r� t�megek visszat�r�s�t.

1913-ban Charlie Chaplin, artista kialak�totta a kacs�zva j�r�, b�natos toprongy figur�j�t. K�t �vre r� az Egyes�lt �llamokban a Fox v�llalat ker�l az �lre.

1917-ben megsz�letett az els� sz�nes film, a The Gulf Between.

1919-ben Magyarorsz�gon �llamos�tott�k a filmipart.

1910 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

febru�r 28. – A Gaumont megsz�nteti a filmk�pi�k elad�s�t, a tov�bbiakban csak k�lcs�nz�sre adja �t a mozisoknak..

j�lius 2. – T�z �t ki a Vitagraph st�di�kban, sz�mos film negat�vja megsemmis�l.

szeptember – Gaumont Actualit�s c�mmel megjelenik az els� heti h�rad�.

1912 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

Megalapul a Universal Pictures nev� filmgy�rt� c�g.

j�lius 26. – Az Edison Studios forgalomba hozza a What Happened to Mary? c�m� film�ket, az els� j�t�kfilm-sorozatukat.

okt�ber 31. – The Musketeers of Pig Alley, rendezte D. W. Griffith, az els� gengszterfilm.

okt�ber – megindul a Pesti Mozi c�m� lap Korda S�ndor szerkeszt�s�ben.

december 21. – A londoni Covent Gardenben tartj�k az els� filmbemutat�t.

1914 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

A 3300 f�r�hely� Strand Theater megnyitja kapuit New Yorkban.

m�jus 8. – a Paramount Pictures alap�t�sa

november 30. – Charles Chaplin t�vozik a Keystone Companyt�l �s a Essaney c�ghez szerz�dik.

1916 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

febru�r 26. – Charles Chaplin a Mutural filmhez szerz�dik. A szerz�d�s al��rasakor 150 ezer doll�rt kap.

j�nius 16. – L�trej�n a Famous Players Lasky Corporation.

szeptember 14. – Samuel Goldfish otthagyja a Laskyt �s megalap�tja a Goldwyn Pictures Corporationt.

november 19. – Samuel Goldfish (k�s�bbi neve Samuel Goldwyn) �s Edgar Selwyn l�trehozza a Goldwyn Company-t (a c�gn�l k�s�bb a legsikeresebb f�ggetlen filmesek kezdenek el tev�kenykedni).

1917 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

Bemutatkozik a Technicolor, a Kinemacolor ut�ni sz�nesfilm-elj�r�s. Az els� film ami Technicolor elj�r�ssal k�sz�lt, a The Gulf Between volt.

�prilis 17. – Charles Chaplin megk�ti az els� milli�s szerz�d�st a First Nationallel. � lesz a legjobban fizetett filmszt�r.

december 18. – A n�met filmgy�rt�k l�trehozz�k az UFA-t, az Universal Film AG-t. Az Ufa titkos c�lja a n�met politika propagandisztikus t�mogat�sa.

1919 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

febru�r 5. – Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks �s D. W. Griffith megalap�tja a United Artists filmst�di�t.

�prilis 12. – A vil�gon els� helyen Magyarorsz�gon �llamos�tj�k a teljes filmipart. A szakma hivatalos lapja a V�r�s film. A filmesek nem vett�k rossz n�ven az �llamos�t�st, amely v�delmet is ny�jthatott a nemzetk�zi konkurencia ellen.

�prilis 17. – Hans Vogt, Jo Engl, �s Joseph massolle n�met feltal�l�k hangosfilmk�sz�t� elj�r�st szabadalmaztatnak.

Oscar Micheaux forgalomba hozza a The Homesteader c�m� els� afrikai-amerikai gy�rt�s� �s rendez�s� nagyj�t�kfilmet.

szeptember 9. – Moszkv�ban megalakul a vil�g els� filmiskol�ja Lenin kezdem�nyez�s�re, az �szi Sz�vets�gi Kinematogr�fiai Int�zet.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%89vek_a_filmm%C5%B1v%C3%A9szetben