1920-as �vek

1920-ban Lugosi B�la Hollywoodba ker�lt. Neve m�g ma is fogalom. � j�tszotta legmeggy�z�bben a v�rsz�v� erd�lyi v�mp�rt, Drakul�t.

1921-ben D. W. Griffith megalkotta els� hangosfilmk�s�rlet�t, Az �lmok utc�j�t. A n�mafilm egyes r�szeihez hangot adott.

1924-ben Walt Disney filmtr�kkproducer el�sz�r mutatott be rajzfilmet. K�t �vvel k�s�bb az egyszer�, olcs� „kismozikat” �ri�si filmpalot�k v�ltott�k fel. A n�mafilmkorszak v�g�re a film, a „hetedik m�v�szet” is kiv�vta az �t megillet� helyet.

1927-ben h�d�tani kezdett a hangosfilm a A dzsessz�nekessel. A hangosfilmek zen�j�nek t�rt�nete 2 szakaszra oszthat�: 1925–1960-ig, illetve 1960-t�l napjainkig. A filmt�rt�net kezdet�n nem a szavaknak, hanem a zen�nek jutott szerep, �s eleinte �gy t�nt, a hangosfilm alig k�l�nb�zik majd a n�mafilmt�l. Ekkor indult el a musical. 1927-ben l�trehozt�k Hollywood els� �nkorl�toz� szab�lygy�jtem�ny�t.

1920 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

Lugosi B�la Hollywoodba ker�l. Neve m�g ma is fogalom. � j�tszotta legmeggy�z�bben a v�rsz�v� erd�lyi v�mp�rt, Drakul�t.

janu�r 14. P�rizs-ban megjelenik a Le Journal du Cine-Club film�js�g.

Alfred Hitchcock megkezdi filmes p�lyafut�s�t.

1921 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

�prilis 17. – megalakul az Eur�pai Filmsz�vets�g (EFA).

m�jus 6. – P�rizsban megjelenik a Cinema els� sz�ma.

Megkezd�dik az amerikai film �ncenz�r�ja. Egy �vtized alatt kialakul a tabuk k�dexe: a filmen nem szabad nyitott ajakkal cs�kol�z� p�rt, h�naljsz�rzetet �s francia�gyban alv� p�rt mutatni.

Moszkv�ban filmf�iskol�t alap�tanak. Bemutatj�k a Sarl� �s kalap�cs c�m� filmet, az els�t a rangosabb szovjet nagyfilmek k�z�l.

1922 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

m�jus 21. – megjelenik a moszkvai moziban Dziga Vertov els� Kino-pravd�-ja, a havi h�rad�. Az eg�sz Szovjetuni�t j�rj�k az operat�r�k, hogy dokument�lj�k a szocializmus �p�t�s�t.

szeptember 17. – Berlinben bemutatj�k a Gy�jtogat�t, az els� integr�lt hangcsik� filmet, h�rom n�met m�rn�k triergonnak nevezett tal�lm�ny�t.

december 3. – Bemutatj�k a Tenger v�mja c�m� filmet New Yorkban. Az els� siker�lt technicolor elj�r�s� film.

A legt�bb budapesti mozi amerikai tulajdonba ker�l. Az I. vil�gh�bor� alatt betiltott amerikai, francia �s olasz filmek el�ntik a pesti v�sznakat.

1924 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

m�rcius 1. – Walt Disney Alice egy napja a tengeren c�men bemutatja els� rajzfilmj�t.

�prilis 26. – megalapul az Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)

j�nius 13. – A szovjet Goszkin� filmv�llalatot feloszlatj�k

szeptember 30. – XI. Piusz p�pa fogadja a Vatik�nban Jackie Coogant, Charles Chaplin A k�ly�kj�nek akkor 9 �ves szt�rj�t

B�csben megjelenik Bal�zs B�la k�nyve, A l�that� ember

1925 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

janu�r 24. – L�ghaj�b�l filmfelv�tel k�sz�l a napfogyatkoz�sr�l.

m�rcius – Eizenstein elkezdi a Patyomkin p�nc�los forgat�s�t.

j�nius 25. – A Warner testv�rek a hangt�s elj�r�st fejlesztik, s ezt vitafonnak nevezik el.

j�lius 15. – Georges-Michael Coissac megjelenteti P�rizsban a L'Histoire du Cin�matographie c�m� els� �sszefoglal� filmt�rt�neti k�nyvet.

augusztus 24. – A magyar n�pj�l�ti miniszt�rium kibocs�tja a Filmipari Alapr�l sz�l� rendelet�t. A forgalmaz�k minden harmincadik k�lf�ldi film ut�n k�telesek egy magyar film forgat�s�t finansz�rozni..

november 1. – A Warner Brothers felv�s�rolja a Vitagraph v�llalatot.

december 19. – Berlinben megalapul a Prometheus filmgy�rt� v�llalat. Szovjet avantg�rd filmeket terjesztenek N�metorsz�gban.

1926 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

janu�r 6. – Berlinben 1500 f�r�helyes mozi ny�lik Capitol n�ven, majd 9-�n az 1600 f�r�helyes Gl�ris Filmpalota.

j�lius 4. – A Warner Brothers-hez szerz�d�tt Kert�sz Mih�ly felveszi a Michael Curtiz nevet.

augusztus – Warner Brothers elind�tja az els� Vitaphone filmet, a Don Juan-t.

december 2. – A n�met filmcenz�ra engedi a Patyomkin p�nc�los r�vid�tett verzi�j�nak bemutat�s�t. A vet�t�st Magyarorsz�gon nem engedik.

okt�ber – Elk�sz�l az els� filmfelv�tel egy bolyg�r�l (Mars).

1927 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

m�rcius 9. – A moszkvai Fizikai �s Krisztallogr�fiai Int�zetben bemutatnak egy f�nytelefonikus eszk�zt, mely a szovjet hangosfilm technol�gia alapja lesz.

m�rcius 11. – P�rizsban megny�lik a Fot� �s Filmm�v�szeti M�zeum.

m�rcius 11. – Megrendezik az Academy of Motion Picture Arts and Sciences bankettj�t. Az Akad�mia c�lja, hogy emelje az amerikai film kultur�lis, oktat� �s technol�giai sz�nvonal�t. A kezdem�nyez� az MGM alap�t�ja. Az els� Akad�miai D�j (Oscar-d�j) �tad�sa.

�prilis 19. – D. W. Griffith az Universal Pictures-el k�t szerz�d�st.

j�lius 19. – P�rizsban L�on Gaumont csaknem teljesen aluminiumb�l k�sz�lt kamer�t mutat be, ami sokkal k�nnyebb el�djein�l.

szeptember – Lefilmezik a Jupitert a kaliforniai Lick Obszervat�riumban.

okt�ber 6. – A dzsessz�nekes bemutat�ja, f�szerepl� Al Jolson �s May McAvoy. Val�j�ban nem ez az els� "besz�l�" film, de ez az els� hangos film.

Olasz Alberto Rabagliati elkezdi Hollywoodban sz�n�sz karrierj�t.

Benito Mussolini olasz fasiszta korm�nya befoly�st gyakorol a nemzeti filmgy�rt�sra, ellen�rzi a m�termek t�bbs�g�t.

Az USA-ban �vi 8 milli� mozijegyet adnak el.

Az angol parlament mennyis�gi szab�lyoz�ssal v�di a hazai filmet az amerikai konkurenci�t�l.

Az Ufa p�nz�gyi v�ls�gba ker�l �s k�nytelen megnyitni vet�t�termeit a Paramount, az Universal �s az MGM filmjei el�tt.

Megalkotj�k Hollywood els� �nkorl�toz� szab�lygy�jtem�ny�t

1928 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

m�rcius 15. – Moszkv�ban megny�lik a kommunista p�rt els� sz�vets�gi filmkonferenci�ja. T�m�ja a film fontoss�ga a szovjet kult�r�ban.

szeptember 1. – Olaszorsz�gban Benito Mussolini rendelet�ben az olasz mozik legal�bb 10%-ban k�telesek olasz filmet vet�teni.

november 18. – Elk�sz�l az els� szinkroniz�lt rajzfilm, Walt Disney Steamboat Willie c. filmje, melynek f�szerepl�je Mickey eg�r (Walt Disney maga szinkroniz�lta).

Filmszakemberek a p�rizsi Montparnasse p�lyaudvar egyik j�t�k�rus�ban felismerik a teljesen elszeg�nyedett Georges M�liès-t, akit egy �regek otthon�ban helyeznek el.

A First National egyes�l a Warner Brothers-zel.

A Madame X forgat�sa k�zben Lionel Barrymore r�j�n, hogy horogva akasztva, fejmagass�gban kell elhelyezni a mikrofont.

A magyar filmipar elsorvad. Egyre t�bb viszont a magyar sz�rmaz�s� filmes a nagy filmgy�rakn�l, aki 1919 k�rny�k�n hagyta el az orsz�got, az t�bbnyire karriert csin�lt. A legend�s mond�s: „Nem el�g, ha valaki magyar, tehets�gesnek is kell lennie Hollywoodban” utal a magyar filmesek ki�raml�s�ra 1919, 1938, 1947 �s 1956 ut�n.

1929 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

m�jus 16. – Az els� Oscar-d�j �tad�sa, mikor 12 kateg�ri�ban osztanak ki elismer�st.

m�jus 28. – A New York-i Winter Gardenben bemutatj�k az els� teljesen sz�nes hangosfilmet: On with the Show. Rendezte Alan Crosland. Gy�rtotta a Warner Brothers

j�lius 13. – A Paramount st�di�ban elk�sz�l az els� n�gyperces eszperant� hangosfilm.

j�lius 30. – Berlinben elk�sz�lnek az Ufa hangosfilm gy�rt�s�ra alkalmas modern m�termei, melyek Eur�pa legmodernebb m�termei.

augusztus 1. – �letbe l�p Bethlen Istv�n minisztereln�k rendelete, amely szerint p�tad�t kell fizetni a Magyarorsz�gon j�tszott k�lf�ldi filmek ut�n, �s ez az �sszeg a Magyar Filmipari Alapot gazdag�tja. A forgalmaz�k azonban jelent�s ad�kedvezm�nyt kapnak, ha maguk gy�rtanak magyar filmet. Ezek �s az ezt k�vet� rendelkez�sek megmentik a haldokl� magyar filmipart.

szeptember 20. – A F�rum moziban (k�s�bb Puskin) bemutatj�k az �nekl� bolond c�m� r�szben hangosfilmet. Budapesten ezzel elkezd�dnek az els� hangosfilmek vet�t�se.

Charles Path� eladja utols� filmipari r�szesed�s�t, �s visszavonul az �zleti �lett�l.

A vil�gon 51 ezer mozi m�k�dik, ebb�l kb. 20 ezer az USA-ban

Hallelujah!, az els� hollywoodi film, amiben fekete sz�n�sz j�tszik. 

1. Oscar-g�la

Az 1. Oscar-g�la 1929. m�jus 16-�n, egy mag�nvacsora keret�ben ker�lt megrendez�sre a Hollywood Roosevelt Hotelben. A jegy �ra 10 doll�r volt, �s kevesebb mint 250 ember jelent meg. Maga a cerem�nia mind�ssze 15 percig tartott. A k�s�bbi rendezv�nyekkel ellent�tben a nyerteseket m�r h�napokkal a cerem�nia el�tt kihirdett�k. Ez volt az egyetlen Oscar-d�j �tad�s, melyr�l egyetlen telev�zi�s felv�tel sem k�sz�lt.

• Legjobb film: Sz�rnyak – Metro-Goldwyn-Mayer
• legjobb dr�marendez�: Frank Borzage – A hetedik mennyorsz�g
• Legjobb v�gj�t�krendez�: Lewis Milestone – K�t arab lovag
• Legjobb f�rfi f�szerepl�: Emil Jannings – A hontalan h�s, The Way of All Flesh
• Legjobb n�i f�szerepl�: Janet Gaynor – A hetedik mennyorsz�g, Street Angel, Virradat
• K�l�nd�j: Warner Brothers – A dzsessz�nekes

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%89vek_a_filmm%C5%B1v%C3%A9szetben