1940-es �vek

1946-ban a cannes-i lett a legfontosabb eur�pai filmfesztiv�l, amelynek a f�d�ja az Arany P�lma.

1940 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

febru�r 7. – Bemutatj�k Walt Disney Pinokki� c�m� filmj�t.

febru�r 20. – Tom �s Jerry deb�t�lnak a filmv�sznon.

m�jus – A n�met megsz�ll� hat�s�gok Vars�ban 12 mozira korl�tozz�k a lengyel lakosok moziba j�r�si lehet�s�g�t. A lengyeleknek �s a n�meteknek k�l�n mozikat jel�lnek ki.

m�jus 17. – My Favorite Wife bemutat�ja.

okt�ber 1. – a francia kapitul�ci�t k�vet�en 500 p�rizsi mozi �jra m�k�dni kezd.

okt�ber 15. – A nagy dikt�tor szatirikus t�rsadalmi v�gj�t�k bemutat�ja, f�szerepl�je Charles Chaplin.

november 13. – Walt Disney Fant�zia c�m� filmj�nek vil�gpremierje. Ez az els� sztere� hangz�s� film. 

1941 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

augusztus – N�met nyom�sra megalap�tj�k Franciaorsz�gban a France Actualit�s r�szv�nyt�rsas�got, 40% n�met r�szesed�ssel. A megsz�ll�k fel�gyelete alatt a francia ter�letre sz�nt heti filmh�rad�kat k�sz�t, melyeket minden nagy film vet�t�se el�tt k�telez� bemutatni.

augusztus – A jap�n korm�ny szigor� ellen�rz�s al� vonja a filmipart. 1941-ben 232 nagyj�t�kfilm k�sz�l. A korm�ny az �ramtakar�koss�gra hivatkozik.

okt�ber 12. – Leonyid Varlamov szovjet rendez�t megb�zza a Moszkva k�rny�ki harcok dokument�lis meg�r�k�t�s�vel. H�rom h�napig 15 operat�r forgat a fronton.

november 21. – A N�met Birodalom megv�s�rolja a cseh A-B filmv�llalatot, �s Prag-Film n�vre kereszteli �t. Ezzel a legfontosabb �s legmodernebb cseh filmst�di� n�met k�zre ker�l.

december – Az angol filmm�gn�s, Joseph Arthur Rank megszerzi az Odeon Cinema Holdings kiz�r�lagos tulajdonjog�t: 619 mozi �s a szigetorsz�g legfontosabb st�di�i ker�lnek a tulajdon�ba. Ezzel az angol filmipar meghat�roz� ura lesz.

december – Spanyolorsz�gban int�zked�st hoznak a hazai filmgy�rt�s t�mogat�s�ra. Eszerint a vet�t� idej�nek egyhatod�t spanyol filmekkel kell kit�lteni.

Az Eastman Kodak bevezeti a monopak-technikolor elj�r�st, mely el�sz�r teszi lehet�v� a 35-mm-es filmszalagra valamennyi alapsz�n felvitel�t. A m�dszer forradalmas�tja a szines filmgy�rt�st.

1944 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

�prilis 14. – Marlene Dietrich turn�ja sor�n �szak-afrikai �s olaszorsz�gi amerikai katonai b�zisokat keres fel.

j�nius 3. – San Gregori�-i b�rt�n�b�l partiz�nok kiszabad�tj�k Luchino Viscontit.

Franciaorsz�gban 220 j�t�kfilm k�sz�l ebben az �vben.

augusztus – Moszkv�ban megalakul a M�v�szetek Tan�csa.

szeptember 1. – A N�met Birodalomban az �sszes sz�nh�zat bez�rj�k, a k�nyvnyomtat�st betiltj�k �s az �js�gkiad�st korl�tozz�k. N�metorsz�gban a film �s a r�di� lesz az inform�ci��raml�st biztos�t� m�dia.

Az USA filmipar�nak 240 ezer alkalmazottja k�z�l 40 ezer a hadsereg k�tel�k�be tartozik, k�z�l�k 1500 a Screen Actors Guild tagja. Hollywood szereposzt�si neh�zs�gekkel k�zd.

Magyarorsz�gon tucatnyi film k�sz�l. Egy r�sz�ket nem mutatj�k be. A legt�bb film �sszecsapott. Amerikai �s szovjet filmeket nem j�tszanak a mozik. A szakemberek megn�zhetik n�h�nyukat – a k�z�ns�g a zugmozikban, titkos vet�t�seken, m�regdr�g�n l�thatja az Elf�jta a sz�l tekercseit.

1945 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

janu�r – Teljesen �sszeomlik a jap�n filmipar a n�vekv� anyaghi�ny �s a m�v�szek t�voll�te miatt.

m�rcius 13. – 15 ezer technikus �s szerel� r�szv�tel�vel megtartott sztr�jk nyom�n Hollywood filmst�di�iban megb�nul a filmgy�rt�s. A sztr�jkol�k magasabb b�reket k�vetelnek.

�prilis 20. – A sz�vets�gesek rep�l�i sz�tbomb�zz�k az Ufa babelsbergi k�zpontj�t, ezzel megb�nul a n�met filmgy�rt�s.

Nagy-Britannia mozitulajdonosai meger�s�dve ker�lnek ki a h�bor�b�l. A mozikat hetente 30 milli� ember l�togatja. Ez a h�bor� el�tti id�szakhoz k�pest 50%-os n�veked�st jelent.

1946 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

m�jus 17. – Babelsbergben l�trej�n a DEFA

j�lius 16. – A Fox filmt�rsas�gn�l a 20 �ves Norma Jean Mortenson al��rja, els� kis mell�kszerepekre sz�l� szerz�d�s�t. A Marilyn Monroe m�v�sznevet v�lasztja.

december 29. – Humphrey Bogart 15 �ves szerz�d�st �r al� a Warner Bros. t�rsas�ggal. �vi 423 ezer doll�ros szerz�d�ssel a vil�g legjobban fizetett sz�n�sze lesz.

Franciaorsz�gban �vi 100 filmet forgatnak, n�gyszer annyit, mint a Szovjetuni�ban, m�sf�lszer annyit, mint Olaszorsz�gban

Szovjetuni�ban elk�sz�l Alekszandr Ptusko rendez�s�ben a K�vir�g, az els� agfacolor elj�r�ssal gy�rtott sz�nes film. A n�met szabadalmat a sz�vets�gesek feloldott�k.

P�rizsban konferenci�t tartanak a F�d�ration Internationale des Archives du Film szervezethez tartoz� 14 eur�pai orsz�g filmipar�nak k�pvisel�i. A h�bor� sor�n elveszett eredeti filmk�pi�k probl�m�j�r�l tan�cskoznak.

augusztus 23-�n kezd�d�tt az els� locarn�i Nemzetk�zi Filmfesztiv�l, az els� film mely bemutat�sra ker�lt Giacomo Gentiluomo O sole mio c�m� filmje volt.

1946-os cannes-i filmfesztiv�l

Az 1939. szeptember 1-j�n kit�rt vil�gh�bor� miatt f�lbeszak�tott els� cannes-i filmseregszemle helyett 1946. szeptember 20. �s okt�ber 5. k�z�tt rendezt�k meg az 1. Cannes-i Nemzetk�zi Filmfesztiv�lt. E h�rom h�tre a C�te d’Azur b�k�s kisv�rosa a nemzetk�zi filmm�v�szet f�v�ros�v� v�lt, ahol a hossz�, v�res h�bor� ut�ni esem�ny a b�ke �s a felszabadults�g jegy�ben zajlott. A nemzeti z�szl�kkal feld�sz�tett Croisette-en 19 orsz�g r�sztvev�i vonultak fel, s vettek r�szt a hagyom�nyos cannes-i „vir�gcsat�val” k�s�rt vir�gfesztiv�lon, miel�tt eld�nt�tt�k volna, hogy az orsz�gaikb�l �rkezett filmek k�z�l melyikeket �rdemes�ts�k d�jakra.

Viszonylag magas volt a r�vidfilmek (r�vid j�t�kfilmek, dokumentumfilmek �s anim�ci�s filmek) sz�ma, k�zt�k a magyar sz�rmaz�s� John Halas (Hal�sz J�nos) egy alkot�sa. Walt Disney egy nagyj�t�kfilmmel �s h�rom r�viddel k�pviseltette mag�t. Az alkot�k k�z�tt felt�nt a k�s�bb vil�gh�rn�vre szert tett Cousteau kapit�ny, Jacques-Yves Cousteau.

1948 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

Laurence Olivier Hamlet c�m� filmje lett az els� angol film, ami Oscar-d�jat kapott a legjobb film kateg�ri�j�ban.

janu�r 4. – T�bb francia sz�n�sz tiltakozik a francia filmipar amerikai filmekkel val� el�raszt�sa ellen.

�prilis 15. – Budapesten megalakul a Filmipari Igazgat�s�g, mely egyes�ti a Hunnia Filmgy�rt� Rt-t, a Sziv�rv�ny Laborat�riumot �s az �j Magyar Filmirod�t.

m�jus 15. – Az USA Legfels�bb B�r�s�ga rejtett monopoliz�l�sban b�n�snek mondja ki az 5 vezet� amerikai filmst�di�t.

m�jus 15. – az RKO Pictures st�di�t p�nz�gyi v�ls�ga miatt eladj�k Howard Hughes texasi milli�rdosnak. Hughes �sszesen 32 milli� doll�rt fizet a v�llalat�rt �s annak le�nyv�llalatai�rt, de a c�get � sem tudja felvir�goztatni.

szeptember 26. – P�rizsban megny�lik Henri Langlois filmm�zeuma.

j�lius 23. – megahlt D. W. Griffith, rendez�.

1949 a filmm�v�szetben

Esem�nyek:

janu�r 3. – Alfred Hitchcock 990 ezer doll�r �sszeg� szerz�d�st k�t a Warner Bros. c�ggel arra, hogy 6 �v alatt 4 filmet k�sz�t vel�k.

m�rcius 31. – Pekingben a m�vel�d�s�gyi miniszt�riumon bel�l k�zponti filmirod�t l�tes�tenek J�ang Mu-cse vezet�s�vel. Ez az iroda fel�gyeli a hat legnagyobb st�di�t.

�prilis 22. – Ingrid Bergmannak levelet �r Joseph I. Breen a Motion Picture Association of America cenz�rahat�s�g igazgat�ja. Figyelmezteti a sz�n�szn�t, hogy a karrierj�t teszi kock�ra, ha hozz�megy Roberto Rossellinihez. Felsz�l�tja, hogy t�rjen vissza az USA-ba. Ingrid Bergman h�r�nek sokat �rt, hogy f�rjezett asszony r�v�n viszont folytat Rossellinivel, majd el is v�lik sv�d f�rj�t�l. A sz�n�szn� csak 1956-ban t�r vissza Hollywoodba egy Oscar-d�j �tv�tel�re.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:%C3%89vek_a_filmm%C5%B1v%C3%A9szetben