A magyar rajzfilmm�v�szet

Az anim�ci�s film t�rt�nete

A magyar anim�ci� hatvanas-hetvenes-nyolcvanas �vekbeli m�veit �s m�v�szeit a nemzetk�zi szakma ma is sz�mon tartja �s elismeri. A magyar alkot�m�helyek azonban ink�bb csak elind�tani, mint megtartani tudt�k a hazai rajzfilmeseket, akik gyakran k�lf�ld�n kamatoztatt�k tehets�g�ket. �gy a magyar anim�ci� nem tudta meg�rizni nemzetk�zi, vezet� poz�ci�j�t, nem tudott hossz� t�von st�lusteremt� maradni. Ennek ellen�re a magyar anim�ci� gazdag t�rt�nelemre tekinthet vissza, a leg�ns�gesebb id�kben is k�pes egy�ni st�lust megtal�lva maradand�t alkotni.

A kezdetek

Az id�sz�m�t�s el�tti magyar anim�ci� Kat� Kiszly Istv�n grafikus nev�hez k�t�dik, aki igen kor�n, 1914-ben m�r foglalkozott rajzfilmk�sz�t�ssel. A fekete-feh�r R�me� �s J�lia (1921) �s a sz�nes Bog�rorfeum (1932) c�m� �rnyfilmjei az�rt is figyelemrem�lt�k, mert mindezid�ig egyetlen hasonl� technik�j� anim�ci� sem k�sz�lt. Az els� f�nnmaradt rajzos dokumentumunk m�gsem t�le, hanem V�rtes Marcellt�l sz�rmazik, aki 1918-ban k�sz�tett karikat�r�kat az Est h�rad�film sz�m�ra. B�r akkoriban a vil�g egyik legjobb rajzfilmes g�rd�ja dolgozott Magyarorsz�gon, m�gis rajzfilmek helyett rekl�mokat, rajzos h�rad�kat �s mozg� karikat�r�kat gy�rtottak.

A professzion�lis magyar anim�ci� sz�let�se az 1928-as �vhez k�thet�, amikor az emigr�ci�b�l hazat�r� Bortnyik S�ndor fest�m�v�sz rekl�mm�v�szeti iskol�t nyitott. Itt ismerkednek meg egym�ssal Hal�sz J�nos, V�s�rhelyi Viktor, Kassovitz F�lix �s Macsk�ssy Gyula. V�s�rhelyi Viktor 1930-ban P�rizsba t�vozik, �s Victor Vasarelyk�nt vil�gkarriert fut be. Hal�sz J�nos 1936-ban Londonba k�lt�zik �s feles�g�vel, Joy Batchelorral megalap�tj�k a vil�gh�r� „Halas and Batchelor” rajzfilmv�llalatot, ahol el�sz�r �llami megrendel�sre propagandafilmeket gy�rtanak, majd 1954-ben az Orwell reg�nyb�l elk�sz�tik az els� eg�sz est�s angol rajzfilmet, az �llatfarmot.

Macsk�ssy Gyula itthon maradt �s Kassovitz F�lixszel, Sz�n�ssy Ern�vel, valamint az akkor m�g itthon alkot� Hal�sz J�nossal saj�t rekl�mst�di�t alap�t, ahol 1945-ig k�zel 150 rekl�mfilm k�sz�l a legk�l�nb�z�bb anim�ci�s technik�val. Legt�bbj�k �lvezetes remekm�, mely �nmag�ban is meg�lln� a hely�t kerek t�rt�net�nek k�sz�nhet�en: �gy az Izz� szerelem, melyben a s�padt Tungsram �g� kivirul, az Unikum Szerencs�s flott�sa, a Schmoll paszta Vid�m suszterinasa, a Darmol hashajt� vagy a Csal�di k�v�p�tl� t�rgymozgat�sos anim�ci�ja, melyben K�v�s Kann�cska �s Csal�di K�v�p�tl� �r�k h�s�get esk�sznek egym�snak. Macsk�ssy k�s�bb az �llamos�t�s idej�n is folytatta a rekl�mfilmk�sz�t�st, �s egyedi tanmes�j�vel megteremtette az �tmenetet a rekl�m �s a sz�rakoztat�sra sz�nt rajzfilm k�z�tt. Ekkor sz�lettek azok a m�ig eml�kezetes alkot�sok, mint a fogmos�sra buzd�t� Az eg�r �s az oroszl�n, a tejiv�st szorgalmaz� Hol a macska? vagy Uhuka, a kis bagoly t�rt�nete, aki eg�sz nap a t�v� el�tt �lt.

A sok tehets�ges m�v�sz sz�l�haz�j�ban, Magyarorsz�gon a II. vil�gh�bor�ig m�gsem k�sz�ltek komoly rajzfilmek, egyr�szt mert a belf�ldi piacon a mozik nem tudt�k finansz�rozni a k�lts�ges anim�ci�s filmeket, k�lf�ld�n pedig az amerikai rajzfilmek egyeduralma t�retlennek bizonyult. A II. vil�gh�bor�s embarg� azt�n lehet�v� tette, hogy Eur�pa-szerte f�ggetlen rajzfilmiskol�k j�jjenek l�tre. Magyarorsz�gon a h�bor� ut�ni �llamos�t�s hozott v�ltoz�st, de m�g ekkor sem k�sz�lhetett �vi egy rajzfilmn�l t�bb. A filmgy�rt�s �llamos�t�s�t�l az anim�ci� az 1949-ben megalakult Magyar Filmgy�rt� V�llalat Szinkron F�oszt�lya al� tartozott, majd r�vid id�n bel�l hat�rozat sz�letett a rajz-�s b�bfilm �n�ll�s�t�s�r�l, �gy 1957-ben Pann�nia Filmst�di� n�ven sz�letett �jj�. 1959-t�l viszonylagos �n�ll�s�ggal b�r� Rajz- �s b�bfilm oszt�ly lett, �l�n dr. Matolcsy Gyul�val. A magyar anim�ci� �letre kelt�s�ben Macsk�ssy Gyul�nak �s kis csapat�nak volt a legnagyobb �rdeme. A rajzfilmk�sz�t�ssel egy kicsi, becsemp�szett tekercs Disney-filmet tanulm�nyozva ismerkedtek.

Az els� k�s�rleti b�bfilm Olcsai Kiss Zolt�n Megy a juh�sz szam�ron (1948) �s a Vitamin abc (1950) ut�n 1951-ben mutatt�k be a k�z�ns�gnek az els� magyar, sz�nes rajz-mesefilmet, Macsk�ssy �s Fekete Edit A kiskakas gy�m�nt f�lkrajc�rj�t. Ez a film m�fajt�rt�netei szempontb�l is meghat�roz� volt, mivel az alkot�k ekkor ismert�k fel a rajzfilm egyik speci�lis lehet�s�g�t, a lehetetlen �br�zol�s�t. Innen sz�m�tjuk a magyar filmanim�ci� els� szakasz�t, ekkort�l besz�l�nk az alkot�k els� nemzed�k�r�l �s stabiliz�l�d� filmgy�rt�sr�l. Ekkor sz�lettek azok a m�ig eml�kezetes mesefilmek, melyek meghozt�k a nemzetk�zi sikert a hazai szakm�nak – Erdei sportverseny (Macsk�ssy, 1952), Kutyak�teless�g (Macsk�ssy – Fekete, 1953), K�t bors �kr�cske (Macsk�ssy, 1955), A telhetetlen m�hecske (Macsk�ssy, 1958). Ezeken a filmeken m�g er�teljesen �rezhet� volt az amerikai hat�s, ennek ellen�re annyira sikeresek lettek, hogy a hazai illet�keseket is meggy�zte, a rajzfilmgy�rt�st nem lehet megsz�ntetni, s�t, t�mogatni kell. Ekkor k�sz�thette el a k�t M�ricz-adapt�ci�t Cserm�k Tibor – A t�r�k �s a tehenek (1957), a Kismalac �s a farkasok (1958) – melyek �jabb k�lf�ldi elismer�seket szereztek a hazai szakm�nak. 1959-ben gy�keres v�ltoz�s k�vetkezett be a magyar anim�ci�s filmgy�rt�s t�mavil�g�t �s st�lus�t tekintve is. Macsk�ssy az oberhauseni eur�pai r�vidfilmfesztiv�lr�l visszat�rve felismerte a rajzfilm k�l�nleges, gondolati l�nyeg�t, �s v�gleg szak�tani akart a Disney-st�lussal. Ennek szellem�ben k�sz�lt 1960-ban A ceruza �s a rad�r (Macsk�ssy), mely az egym�srautalts�g k�lt�i, egyben humoros p�ld�j�t ny�jtotta, valamint a P�rbaj (Macsk�ssy – V�rnai), mely megszerezte a hazai r�vidj�t�kfilm els� cannes-i d�j�t, �s felh�vta a figyelmet a magyar anim�ci�ra.

Az anim�ci�s �jhull�m

A hatvanas �vek elej�t�l mind tartalmukban, mind form�jukban megv�ltoztak a filmek, �s val�s�gos anim�ci�s �jhull�m vette kezdet�t. Az Iparm�v�szeti F�iskol�n speci�lis rajzfilmes k�pz�s indult be, ahonnan �j, tehets�ges fiatalok ker�ltek a Macsk�ssy-m�helybe, �gy G�mes J�zsef, Richly Zsolt, Nepp J�zsef, Dargay Attila, Kov�sznai G�bor, Szoboszlay P�ter, Reisenb�chler S�ndor �s Jankovics Marcell. Munk�ss�gukkal megkezd�d�tt a magyar anim�ci� feln�tt� v�l�s�nak korszaka. Ez az id�szak volt a magyar anim�ci�s m�v�szet els� aranykora, amikor a legjellemz�bb film az �gynevezett egyedi film. Ezek a t�m�r, 8-10 perces, frapp�ns mondanival�j� t�rsadalomkritik�k m�r nem a gyerekeknek, hanem a feln�tt k�z�ns�gnek k�sz�ltek. A magyar anim�ci� vez�rst�lus�v� az intellektu�lis karikat�ra v�lt.

A v�ltoz�s elind�t�j�nak Nepp J�zsef Szenved�lye (1961) tekinthet�, Guszt�v f�szerepl�s�vel, amely els�k�nt szak�tott a mesehagyom�nnyal. A hatvanas �vekben �gy az anim�ci�s film a korszak hiteles dokumentum�v� v�lt, a naprak�sz t�m�k, a h�tk�znapok kritik�ja a m�faj abszurd, morbid, fekete sz�nezet�ben mutatkozott meg: �t perc gyilkoss�g (Nepp, 1966), T�z deka halhatatlans�g (Macsk�ssy–V�rnai, 1966), Ellopt�k a vitaminomat (Foky Ott�, 1966). Ekkor kapt�k az els� k�lf�ldi megrendel�st az Art�r c. sorozat elk�sz�t�s�re, �s rendk�v�l n�pszer�ek lettek a Macsk�ssy–V�rnai �ltal k�sz�tett Peti-filmek. De rajtuk is t�ltett n�pszer�s�g�ben a Nepp–Dargay–Jankovics k�sz�tette Guszt�v-sorozat, melyben az egyszer� vonalakkal megrajzolt kisember-figura az apr�, semmif�le t�rv�nybe nem �tk�z�, m�gis bosszant� emberi hib�kat figur�zta ki. Guszt�v neve fogalomm� v�lt, �s olyan sok r�sz k�sz�lt bel�le, hogy az eg�sz m�sodik nemzed�k bemutatkozhatott �ltala.

A Magyar Filmtr�szt 1968-as megalakul�sa kedvez�tlen�l �rintette a filmszakm�t, mivel szinte teljesen megsz�ntett�k a sorozatfilmek anyagi t�mogat�s�t. A Pann�nia St�di� azonban ezt elker�lend� kidolgozta a telev�zi�s anim�ci�s filmgy�rt�s megind�t�s�t. A Magyar Telev�zi� meg is rendelte az els� sorozatot Magyar�zom a mechanizmust c�mmel, mely akkora sikert aratott, hogy f�szerepl�je, dr. Agy figur�ja m�g sz�mtalan sorozatban szerepelt. Ezzel p�rhuzamosan indult meg a sz�rakoztat� filmek gy�rt�sa a telev�zi� sz�m�ra. A M�zga csal�d francia finansz�roz�ssal sz�letett meg, ezt k�vette a Nepp – Romh�nyi f�le Dr.Bub�, majd Macsk�ssy Gyula �tj�ra ind�totta az els� pap�rkiv�g�sos sorozatot a Frakk, a macsk�k r�m�t. A sorozat olyan sikeres lett, hogy megalapozta a gyermeksorozatok rendel�s�t, �gy hamarosan k�vette Frakkot Kukori �s Kotkoda (Mata J�nos), az els� b�bfilm figura Mirr-murr, a kand�r (Foky Ott�), a Kock�sf�l� ny�l (Richly Zsolt), Magyar n�pmes�k (Jankovics Marcell), a Vizip�k-csodap�k, majd Pom-pom n�pszer� mes�i (Dargay Attila). �jdons�g a gyermekanim�ci�, amely Macsk�ssy Kati t�m�iban Nekem az �let teccik nagyon… (1976) jelenik meg.

A hetvenes �vekben megindult a folyamatos nagyj�t�kfilm-gy�rt�s. Els�k�nt 1971-ben a Pet�fi S�ndor 150. �vfordul�j�ra alig 22 h�nap alatt k�sz�tette el Jankovics Marcell hat rendez�t�rs�val a J�nos vit�zt. A szecesszi�s st�lus�, els� magyar anim�ci�s nagyj�t�kfilm 1973-as bemutat�ja osztatlan sikert aratott, �s elind�totta a m�faj filmjeinek gy�rt�s�t. Amerikai megrendel�sre k�sz�ti el G�mes J�zsef a Hug�, a v�zil�t 1973-ban. A legnagyobb kasszasiker Dargay Attila L�das Matyija (1976) lett, majd ezt k�vette a kev�sb� sikeres Kov�sznai G�bor Gy�rgy Habf�rd� (1979) c�m� alkot�sa. �j m�faj is sz�let�ben volt, az anim�ci�s dokumentumfilm. Kov�sznai Gy�rgy, Macsk�ssy Kati, Szoboszlay P�ter, Vajda B�la monol�gikus, dokumentat�v form�val k�s�rletezett. Az �j, sorrendben a harmadik nemzed�k: t�bbek k�z�tt Cak� Ferenc, R�fusz Ferenc, Hern�di Tibor, Orosz Istv�n �s Vars�nyi Ferenc a kor legjelent�sebb mozi-r�vidfilm alkot�ik�nt mutatkoztak be.

Az anim�ci� aranykora – 1980-86

A nyolcvanas �vek elej�n a Pann�nia Filmst�di�t m�r a vil�g �t legjelent�sebb rajzfilmm�helye, a Walt Disney, a Hanna-Barbera, a Sojuzmultfilm �s a jap�n Toei k�z�tt tartott�k sz�mon. A Pann�nia sorra kapta a k�lf�ldi megrendel�seket, amely az alkot�knak kit�n� kiugr�si lehet�s�get biztos�tott. Jankovics Marcell az Air India l�git�rsas�g megb�z�s�b�l k�sz�tett rekl�mfilmje a Bejruti Fesztiv�l Arany C�drus Nagyd�j�t hozta el. A vil�g minden nagyobb fesztiv�lj�n sz�letett magyar d�j, felsorol�suk lehetetlen lenne, de egy mindenk�ppen eml�t�st �rdemel, m�gpedig R�fusz Ferenc 1981-es els� magyar Oscar-d�ja, melyet A l�gy c�m� h�tt�ranim�ci�s filmj�vel nyert el, amely a m�fajban addig egyed�l�ll� volt.

A korszakot a hossz�filmek gy�rt�sa f�mjelzi, melyek fele a sorozatfilmek �tkompon�l�s�b�l sz�letett, de emellett sz�p sz�mmal sz�lettek az �j alkot�sok. A k�s�rletez� kateg�ri�ban a Feh�rl�fia (Jankovics Marcell, 1980), H�feh�r (Nepp J�zsef, 1983), valamint sz�rakoztat� filmek, mint a Szaffi (Dargay Attila, 1984), Macskafog� (Ternovszky B�la, 1986). A hagyom�nyos technik�k mellett megjelentek az alternat�v eszk�z�kkel k�sz�tett anim�ci�s filmek is, a gyurm�b�l �ssze�ll� Auguszta, Cak� homokanim�ci�i, a l�zer anim�ci�val k�sz�lt Rhapsody in Blue Jeans stb.

A fennmarad�s�rt v�vott harc – 1986-1998

A vezet� alkot�k nagy r�sze a nyolcvanas �vek v�g�n t�vozott k�lf�ldre, ami szoros oks�gi viszonyban �llt az �llami t�mogat�sok cs�kken�s�vel. Ennek ellen�re az itthon maradt alkot�k nem t�tlenkedtek, �s olyan alkot�sok sz�lettek, mint az Ab Ovo (Cak� Ferenc), az Ujjhull�m (Nagy Gyula) vagy az Allegro vivace (Reisenb�chler S�ndor), valamint Jankovics Marcell nagyszab�s� v�llalkoz�s�nak els� darabja, Az ember trag�di�ja – melyek t�bb fesztiv�l d�j�t is elhozt�k. A Magyar Telev�zi� tov�bbra is �n�ll� megrendel�k�nt �s a telev�zi�s sorozatok moziforgalmaz�s�ra val� �tenged�ssel vett r�szt az anyagi probl�m�k megold�s�ban. Az 1986-90 k�z�tti id�szakot a sorozatfilmek visszat�r�se jellemezte, a megkedvelt anim�ci�s filmek �jabb �s �jabb epiz�djai k�sz�ltek el a Telev�zi� megrendel�s�re.

A rendszerv�lt�s ut�n a m�fajt�l teljesen megvonj�k az �llami t�mogat�st, �gy a magyar anim�ci� szinte teljesen ellehetetlen�l. A Pann�ni�b�l sorra l�ptek ki az alkot�k, hogy saj�t l�bukra �lljanak. A r�gi st�di� Pannoniafilm Kft.-v� alakult �s Jankovics Marcell vezet�s�vel folytatta a harcot a bekebelez�s ellen. A Magyar Mozg�k�p Alap�tv�ny megalakul�s�val az elk�sz�lt filmek jobb�ra alap�tv�nyi p�ly�zatok t�mogat�s�val sz�lettek. 1992-ben alakult meg a Magyar Cartoon, hogy az EU m�diaprogramj�hoz kapcsolja a magyar anim�ci�s filmgy�rt�st, �s 1995-ben 10 jelent�sebb rajzfilmst�di�t �s 2 b�bst�di�t tartott sz�mon. Az anim�ci�s filmgy�rt�s vir�gkor�ban a Pann�nia mellett k�t jelent�sebb rajzfilmes m�hely is l�trej�tt. Varga Csaba P�csett ind�totta el 1988-ban a Varga St�di�t, amely az els� mag�nk�zen l�v� anim�ci�s m�hely volt akkoriban, ahol a legnagyobb k�lf�ldi megrendel�k, mint a BBC, a Music TV is folyamatosan rendeltek. A vil�g t�ls� v�g�n ek�zben az ugyancsak magyar sz�rmaz�s� Csup� G�bor lend�tette ki m�lypontj�r�l az anim�ci�t a Simpson csal�d sorozat�val.

Ma m�r sz�mtalan kisebb �s nagyobb anim�ci�s filmst�di� �s m�hely is m�k�dik Magyarorsz�gon, �s �sszevetve szinte m�g soha nem dolgoztak ennyien a szakm�ban. Noha az infrastrukt�ra rendelkez�sre �ll, m�g sincs el�g p�nz a szerz�i filmre, �gy a legt�bben a j�vedelmez�bb k�lf�ldi b�rmunk�kb�l tartj�k fenn magukat. B�r ma is hoznak el d�jakat fesztiv�lokr�l a magyar anim�ci�s filmek, a visszhangjuk kisebb, mint kor�bban volt.

Forr�s: http://www.filmtett.ro/cikk/1439/az-animacios-film-tortenete-4-3