Ingrid Bergman (Stockholm, 1915. augusztus 29. – London, 1982. augusztus 29.) h�romszoros Oscar-d�jas sv�d sz�n�szn�.

Sv�dorsz�g f�v�ros�ban, Stockholmban sz�letett, evang�likus csal�dban. K�t �ves volt, amikor �desanyja, a n�met sz�rmaz�s� Friedel Adler meghalt. 13 �ves kor�ig �desapja, Justus Bergman nevelte, majd annak hal�la ut�n rokonokhoz ker�lt. A stockholmi Kir�lyi Dr�mai Sz�nh�zban tanult. Els� kis szerep�t 1934-ben kapta az �v�ros gr�fja c�m� filmben. Tucatnyi sv�d filmszerep ut�n 1939-ben v�lasztotta ki David O. Selznick egy kor�bbi, 1936-ban k�sz�lt sv�d nyelv� filmje, az Intermezzo angol nyelv� remake-j�nek f�szerep�re. A film hatalmas siker lett, �s „Sv�dorsz�g f�nyes aj�nd�ka” meg�rkezett Hollywoodba.

N�h�ny sv�d filmdarab �s h�rom sikeres amerikai film ut�n az 1942-es, klasszikuss� v�lt Casablanc�ban Humphrey Bogart oldal�n j�tszott. K�t �vvel k�s�bb megkapta az els� Oscar-jel�l�s�t az 1943-as Aki�rt a harang sz�l filmszerep��rt. A r�k�vetkez� �vben a legjobb sz�n�szn�nek j�r� Oscar-d�jat vehette �t az 1944-ben k�sz�lt G�zl�ng filmbeli alak�t�s��rt. Az egym�s ut�n harmadik jel�l�s�t a Szent Mary harangjai (1945) filmben ny�jtott alak�t�s��rt kapta. 1948-ban negyedszerre jel�lt�k a Szent Johann��rt. Alfred Hitchcock, aki a Forg�sz�l �s a Elb�v�lve filmjeit rendezte, rajongott Bergman�rt, de hi�ba t�pl�lt ir�nta gyeng�d �rzelmeket.

Ingrid Bergman 1949-ben ismerkedett meg Roberto Rossellini filmrendez�vel, miut�n annak R�ma ny�lt v�ros c�m� filmje katartikus hat�st tett r�. A Stromboli filmj�ben szerepelve egym�sba szerettek, �s Ingrid elhagyta �rte a f�rj�t, dr. Aron Petter Lindstr�m�t, akivel 1937-ben h�zasodott �ssze, �s a l�nyukat, Pia Lindstr�m�t. �sszeh�zasodtak Rossellinivel, majd h�rom gyermek�k sz�letett: Isotta �s Isabella Rossellini ikerl�nyai, akik sz�n�szn�k lettek �s egy fia, Roberto Ingmar Rossellini. A viszonyukat botr�nyosnak tal�lta mind Hollywood, mind a k�zv�lem�ny; Bergmant, aki a h�zass�gk�t�skor m�r terhes volt, az „erk�lcsi elfajz�s hollywoodi apostol�nak” titul�lt�k, �s az Egyes�lt �llamok elhagy�s�ra k�nyszer�tett�k.

A botr�ny ut�n 1956-ban t�rt vissza dics�s�gesen Hollywoodba, amikor az Anaszt�zia f�szerep��rt megkapta a m�sodik Oscar-d�j�t. Tov�bb folytatta az eur�pai �s amerikai filmekben felv�ltva val� szerepl�seit. Hat �v h�zass�g ut�n, 1956-ban elv�lt Rosselinit�l. Harmadik f�rje a sv�d sz�rmaz�s� Lars Schmidt sz�nh�zi producer lett, akivel 1957-t�l 1976-ig voltak h�zasok. A harmadik Oscart az 1974-es Gyilkoss�g az Orient Expresszen legjobb mell�kszerepl�jek�nt kapta meg. 1978-ban az Ingmar Bergman rendezte �szi szon�ta c�m� film�rt hetedszer jel�lt�k az Akad�miai D�jra. Ez volt az utols� mozifilm-szerepe, amelyet a legjobb alak�t�sai k�z�tt tartanak sz�mon.

Foly�konyan besz�lt sv�d, n�met, francia, angol �s olasz nyelven. 1982-ben mellr�kban hunyt el a 67. sz�let�snapj�n, Londonban. V�gakarata szerint Sv�dorsz�gban hamvasztott�k el, �s Stockholmban a hamvait r�szben sz�tsz�rt�k, r�szben a Norra begravningsplatsen-ben temett�k el.

Posztumusz kapta meg a legjobb sz�n�szn�nek j�r� Emmy-d�jat 1982-ben a Golda nev� n� c�m� tvfilm-sorozat�rt.

D�jai

1944 Oscar-d�j – Legjobb n�i f�szerepl� (G�zl�ng)

1957 Oscar-d�j – Legjobb n�i f�szerepl� (Anaszt�zia)

1957 Golden Globe-d�j – Legjobb sz�n�szn� – dr�mai kateg�ria (Anaszt�zia)

1970 Golden Globe-d�j – Legjobb n�i f�szerepl� jel�l�s (A kaktusz vir�ga)

1975 Oscar-d�j – Legjobb n�i mell�kszerepl� (Gyilkoss�g az Orient Expresszen)

1975 BAFTA-d�j – Legjobb n�i mell�kszerepl� (Gyilkoss�g az Orient Expresszen)

1982 Emmy-d�j

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ingrid_Bergman