Marilyn Monroe (Los Angeles, 1926. j�nius 1. – Los Angeles, 1962. augusztus 5.), amerikai �nekesn�, Golden Globe-d�jas sz�n�szn� �s szexszimb�lum.

Norma Jeane Mortensonk�nt sz�letett Los Angelesben, de az �desanyja els� f�rje ut�n Norma Jeane Baker n�ven ismert. Gyermekkor�t nevel�sz�l�kn�l �s int�zetben t�lt�tte. Apj�t nem ismerte, anyja elmegy�gyint�zetbe ker�lt Norma �t�ves kor�ban. 16 �vesen otthagyta a gimn�ziumot �s f�rjhez ment. 1944-ben egy hadianyaggy�rban dolgozott betan�tott munk�sk�nt, amikor a hadsereg egyik fot�sa felfedezte, �s nemsok�ra modell lett.

Dienes Andorral (Andre de Dienes) 1945-ben ismerkedett meg, mikor Dienes m�v�szi aktfot�hoz megfelel� modellt keresett. Emile Snively "Blue Book" modell�gyn�ks�g�n kereszt�l tal�lkozott a tizenkilenc �ves csinos l�nnyal, Norma Jean Bakerrel (addigra m�r elv�lt James Doughertyt�l), aki ezzel �lete els� modell munk�j�t kapta meg. Dienes �t h�ten kereszt�l fot�zta, beutazt�k egy�tt f�l Kaliforni�t �s h�zass�got terveztek. Az itt k�sz�lt k�pek egyike a Parade c�mlapj�n jelent meg, ami elind�totta Marylin Monroet a siker �tj�n.

1948-ban a 20th Century Fox szerz�dtette kisebb szerepekre. Ekkor festette sz�k�re a haj�t �s v�ltoztatta meg a nev�t. P�lyafut�s�ra r�nyomta b�lyeg�t a szexbomba-image. Sokszor pr�b�lt olyan szerepekhez jutni, amelyekben megmutathatn� sz�n�szi k�pess�geit is, de sem a filmgy�rt�k, sem a k�z�ns�g nem �hajtotta �t m�snak l�tni. Monroe karrierje erotikus vonzerej�re �p�tkezett. 1950-ben a Mindent �v�r�l c�m� Joseph L. Mankiewicz filmben t�nt fel egy epiz�dszerep erej�ig. Els� ismertebb filmje a Aszfaltdzsungel volt, de nemzetk�zi h�rnevet a Niagara c�m� filmmel szerzett. Marilyn Monroe a szexistenn� tr�nj�ra emelkedett ezzel a szereppel. Ragyog� sz�kes�g�vel, szab�lyos arc�val, n�ies idomaival az „Igazi n�t” im�dt�k benne.

1953-ban az els� Playboy c�mlapj�n szerepelt. 1955-ben az Actor's St�di� sz�niiskola tagja lett. Monroe mag�n�let�t is sz�vesen c�lba vette a sajt�. Arthur Miller �r�val k�t�tt h�zass�g�t folyamatosan tud�s�tott�k 1956–1961 k�z�tt, csak�gy, mint John F. Kennedyvel �s �ccs�vel, Roberttel val� viszony�t is. Sokak azt �ll�tj�k, �ngyilkos lett. Egyesek bizony�t�kot v�lnek felfedezni arra, hogy gyilkoss�got k�vettek el ellene (�ll�t�lag nagy mennyis�g� Nembutal be�nt�st kapott, ezt azonban t�bb kutat�s is megc�folta). K�pei m�g mindig mindenhol megtal�lhat�k, m�tosza nem halv�nyodott.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Marilyn_Monroe