Dame Elizabeth Rosemond Taylor (London, 1932. febru�r 27. – Los Angeles, 2011. m�rcius 23.) t�bbsz�r�s Oscar-d�jas �s Golden Globe-d�jas angol–amerikai sz�n�szn�. B�r nev�nek k�zismert r�vid�t�se „Liz Taylor” volt, egyik utols� interj�j�ban kijelentette: „Ut�lom, ha Liznek h�vnak, mert �gy hangzik, mintha valaki k�gy� m�dra sziszegne nekem.” Kett�s �llampolg�r: mivel Angli�ban sz�letett, megillette a brit �llampolg�rs�g, amerikai sz�lei r�v�n azonban az amerikai �llampolg�rs�g is.

Gyereksz�n�szk�nt kezdte a m�v�szi p�ly�t, �s siker�lt z�kken�mentesen �tv�ltania a feln�tt szerepekre. Sokak szem�ben � testes�ti meg a klasszikus hollywoodi szt�r fogalm�t: gy�ny�r�, tehets�ges, sikeres, gazdag, mindezen jellemz�kh�z pedig viharos mag�n�let �s k�l�nf�le szt�rall�r�k t�rsulnak. F�nykor�ban a m�dia a vil�g legszebb asszonyak�nt emlegette. Vil�gh�r� rendez�kkel �s koll�g�kkal dolgozott egy�tt, �s k�z�l�k nagyon sokan �gy nyilatkoztak, hogy a sz�n�szn� Elizabethet nem szabad �sszekeverni a szt�r Elizabethtel: sz�mos nagynev� p�lyat�rs�val ellent�tben ugyanis Taylor a forgat�sokon id�ben �s felk�sz�lten jelent meg, nem volt jellemz� r� a k�s�s, mindig hib�tlanul tudta a sz�veg�t, �s ritk�n kellett miatta megism�telni egy-egy felv�telt, egysz�val abszol�t profi volt.

Nyolcszor k�t�tt h�zass�got, ebb�l k�tszer Richard Burton sz�n�sszel. K�l�nleges ritkas�gokat is tartalmaz� �kszerkollekci�ja mellett m�kincsgy�jtem�nye szint�n nevezetes. N�pszer�s�g�t �s p�nz�t sz�vesen �ldozza j�t�kony c�lokra: k�l�n�sen az AIDS betegs�g kutat�s�t �s a betegek gy�gy�t�s�t t�mogatja kiemelten �s folyamatosan. A sz�n�szn� saj�t bevall�sa szerint csal�dja �s a HIV/AIDS Alap�tv�nyn�l dolgoz� emberek jelentett�k sz�m�ra az eg�sz vil�got. Az Amerikai Filmint�zet list�j�n Elizabeth Taylor a 7. helyet foglalja el minden id�k legnagyobb sz�n�szn�-legend�i k�z�tt. 1999-ben II. Erzs�bet brit kir�lyn� lovagi rangra emelte, �gy az�ta a sz�n�szn�t a „Dame” c�m is megilleti.

A k�tszeres Oscar-d�jas angol-amerikai sz�n�szn� a kaliforniai Cedars-Sinai k�rh�zban halt meg 2011. m�rcius 23-�n, szerd�n. Az amerikai ABC telev�zi� �ll�t�sa szerint a hal�los �gy�n�l voltak gyermekei, Michael Wilding, Christopher Wilding, Liza Todd �s Maria Burton. Liz Taylornak t�z unok�ja �s n�gy d�dunok�ja is van.

�lete

Taylor �desapja, Francis Lenn Taylor (1897–1968) m�kincskeresked� volt, �desanyja, Sara Viola Warmbrodt (1896–1994, m�v�szneve: Sara Sothern) sz�npadi sz�n�szn�, aki 1926-ban k�t�tt h�zass�ga ut�n h�tat ford�tott a sz�nj�tsz�snak, �s a csal�di �letre koncentr�lt. A h�zasp�rnak Elizabeth el�tt egy fia is sz�letett 1929-ben, Howard Taylor.  Elizabeth h�rom�vesen balett�r�kra kezdett j�rni. Nem sokkal a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n a sz�l�k �gy d�nt�ttek, hazat�rnek az Egyes�lt �llamokba. Az anya el�reutazott a gyerekekkel, mivel Francisnek el�bb meg kellett szerveznie, hogyan telep�tse �t londoni gal�ri�j�t a tengerent�lra. A csal�d Los Angelesben telepedett le, ugyanis Sara sz�lei akkoriban ott �ltek. Az ambici�zus mama elhat�rozta, hogy szt�rt csin�l sz�p �s engedelmes kisl�ny�b�l. Els�k�nt az Universal aj�nlott filmszerepet �s szerz�d�st a gyereknek, aki kilenc �vesen �llt el�sz�r a kamer�k el�. A szerz�d�st azonban hamarosan felbontott�k. A mama kitart�s�nak h�la, Elizabethnek r�videsen egy m�sik nagy st�di�, az MGM k�n�lt munk�t. Mindj�rt az els� film, a Lassie hazat�r (1943) felh�vta a k�z�ns�g figyelm�t a b�jos gyermekre. Elizabeth a forgat�son �sszebar�tkozott partner�vel, a n�l�n�l 4 �vvel id�sebb gyerekszt�rral, Roddy McDowall-lel, �s bar�ts�guk tart�snak bizonyult. K�vetkez� fontos filmje A nagy derbi (1944) volt, melyben egy olyan kisl�nyt j�tszott, akinek az az �lma, hogy kedvenc lov�val induljon egy derbin. Elizabeth partnere a korszak m�sik gyerekszt�rja, Mickey Rooney volt. A sz�vmelenget� alkot�s akkora siker lett, hogy az MGM hossz� t�v� szerz�d�st aj�nlott a fiatal l�nynak. Az m�r csak mell�kes gesztus volt, hogy a forgat�s befejezt�vel hazavihette a lovat, melyet annyira megkedvelt. A filmgy�rt� c�g term�szetesen fontosnak tartotta, hogy szt�rjel�ltje elv�gezze az iskol�t is: Elizabeth 1950. janu�r 26-�n kapta meg a diplom�j�t. Noha addig is t�bb filmben szerepelt, karrierje az 1950-es �vekben kezdett igaz�n felfel� �velni.

1950-ben mutatt�k be a Papa c�m� kedves v�gj�t�kot, melyben Elizabeth j�tszotta a fiatal Kay Bankset, akinek �desapja (Spencer Tracy) nehezen bar�tkozik meg a gondolattal, hogy im�dott l�nyk�ja f�rjhez megy. A sikernek k�sz�nhet�en a k�vetkez� �vben megsz�letett a folytat�s, A papa kedvence (1951), amelyben az �jdons�lt fiatalasszony unok�val k�v�nja megaj�nd�kozni �desapj�t. Theodore Dreiser reg�nye alapj�n k�sz�lt George Stevens Egy hely a nap alatt (1951) c�m� alkot�sa, melyben Elizabeth dr�mai szerepk�rben mutatkozott be, �s meggy�z�en bizony�totta, hogy feln�tt sz�n�szk�nt is meg�llja a hely�t. Partnere a korszak egyik legvonz�bb �s legtehets�gesebb sz�n�sze, Montgomery Clift volt. A k�t m�v�sz remek�l meg�rtette egym�st a forgat�son k�v�l is, s�t Elizabeth szerelmes lett j�k�p� koll�g�j�ba. Bar�ts�gukat nem tette t�nkre az a felismer�s sem, hogy Clift homoszexu�lis volt, amit persze karrierje �rdek�ben gondosan titkolni kellett. William Dieterle Elef�ntj�rat (1954) c�m� alkot�s�ban eredetileg Vivien Leigh volt a n�i f�szerepl�, aki eg�szs�gi probl�m�i miatt megv�lt a produkci�t�l. Szerep�t Taylor vette �t, b�r n�h�ny jelenetben felhaszn�lt�k a Leigh-jel felvett k�psorokat is. Az �jabb nagy szerepet azonban megint George Stevens k�n�lta a sz�n�szn�nek az Edna Ferber reg�nye alapj�n k�sz�lt Az �ri�s (1956) c�m� filmeposzban. A t�rt�net egy texasi f�ldbirtokos csal�d h�rom nemzed�k�nek hist�ri�ja. Elizabeth olyan partnereket kapott a filmben, mint Rock Hudson �s a m�r akkor legend�nak sz�m�t� James Dean. Mindkett�j�kkel �sszebar�tkozott, noha bennfentesek azt besz�lt�k, hogy a k�t f�rfi viszont nem nagyon kedvelte egym�st. Taylort rendk�v�l megr�zta, hogy Dean nem sokkal a forgat�s befejez�se el�tt tragikus aut�balesetben elhunyt. A trag�dia megn�velte a film ir�nti am�gy sem csek�ly �rdekl�d�st, �s Az �ri�st 10 kateg�ri�ban jel�lt�k Oscar-d�jra. Elizabeth nyilv�nosan fejezte ki m�ltatlankod�s�t, hogy Dean v�g�l nem kapta meg posztumusz az Oscart.

A sz�n�szn� karrierj�n Az �ri�s nagyot lend�tett: egym�st k�vett�k h�res filmjei �s nagy alak�t�sai. Az Es�erd� megye (1957) a legend�s Elf�jta a sz�l (1939) nyomdokain halad�, nagyszab�s� polg�rh�bor�s dr�ma. Taylor alak�totta a gazdag Susanna Drake-et, aki elh�d�totta a f�szerepl� Johnt val�di szerelm�t�l, a h�bor� azonban a h�zasp�r �let�t is alapvet�en megv�ltoztatja. Johnt Montgomery Clift j�tszotta. A sz�n�sz a forgat�s id�szak�ban s�lyos aut�balesetet szenvedett, n�h�ny perccel azut�n, hogy t�vozott Taylor vill�j�b�l egy esti �sszej�vetelr�l. A baleset szemtan�ja volt egy m�sik vend�g, a sz�n�sz Kevin McCarthy, aki kocsij�n azonnal visszahajtott a vill�ba, hogy �rtes�tse Taylort �s akkori f�rj�t a sajn�latos esem�nyr�l. B�rmennyire megr�m�lt Elizabeth att�l, hogy alig 1 �vvel Dean hal�la ut�n egy m�sik bar�tj�t is hasonl� trag�dia �ri, azonnal aut�ba �lt, �s a baleset helysz�n�re hajtott. Szinte az utols� pillanatban �rkezett: � t�vol�totta el Clift tork�b�l azt a k�t fogat, melyek a balesetben let�rtek, �s kis h�j�n a sz�n�sz fullad�sos hal�l�t okozt�k. Clift megmenek�lt, arc�nak egyik fele azonban maradand�an �sszeroncsol�dott: �ll�t�lag k�s�bb mindegyik filmj�ben m�r csak profilb�l tudt�k f�nyk�pezni. Taylor az Es�erd� megy�ben ny�jtott alak�t�s��rt megkapta els� Oscar-jel�l�s�t.

Taylor eredetileg el sem akarta v�llalni a Modern kam�li�s h�lgy (1960) c�m� filmet, amely�rt v�g�l megkapta els� Oscar-d�j�t. Bennfentesek szerint k�t komoly indoka volt az elutas�t�sra: az egyik, hogy akkoriban az Egyes�lt �llamokban laza erk�lcs� n�nek tartott�k, mert �ll�t�lag elszerette Debbie Reynolds sz�n�szn� f�rj�t, az �nekes szt�r Eddie Fishert, a Modern kam�li�s h�lgyben pedig pont egy laza erk�lcs� n�t, egy luxusprostitu�ltat kellett j�tszania. Nem volt mell�kes szempont az sem, hogy legut�bbi filmszerepei r�v�n m�r nagy szt�rnak sz�m�tott, �m a r�gi szerz�d�se volt �rv�nyben, vagyis g�zsija mind�ssze 125 ezer doll�r volt. A sz�n�szn� egy igen exkluz�v szerz�d�si aj�nlatot kapott a Fox filmv�llalatt�l a Kleop�tra c�m� filmre, ha viszont nem teljes�tette volna az MGM-mel szembeni szerz�d�ses k�telezetts�g�t, 2 �v felf�ggeszt�s v�rt volna r�. Ez�rt ink�bb elv�llalta Modern kam�li�s h�lgyet. Fogadkozott ugyan, hogy pokoll� teszi a forgat�st, ami�rt az MGM belek�nyszer�tette a filmbe, fenyeget�z�seit azonban nem v�ltotta be.

A 125 ezer doll�r val�ban csak zsebp�nz volt ahhoz az egymilli� doll�rhoz k�pest, amit a Fox aj�nlott sz�m�ra a Kleop�tra c�mszerep��rt. Taylor volt az els� sz�n�sz, aki ilyen rekord�sszeget kapott egy filmszerep�rt, �gyes �gyv�dje pedig olyan szerz�d�st k�t�tt, mely szerint a m�v�szn� a bev�tel 10%-�t is megkapja, a forgat�s id�szaka alatt pedig gyakorlatilag minden k�lts�g�t a Fox fizeti. (�ll�t�lag Taylor �sszesen 7 milli� doll�rt keresett a filmen.) A filmgy�r el�g rossz anyagi helyzetben volt, azt rem�lt�k, a Kleop�tra �pp�gy kih�zza �ket a bajb�l, mint n�h�ny �vvel kor�bban a Ben-Hur (1959) az MGM-et. Ehhez persze egy nagy szt�rra volt sz�ks�g, �s Liz Taylorn�l alkalmasabb szem�lyt akkoriban nem tal�ltak volna. A rendez�sre Rouben Mamouliant k�rt�k fel. Caesar szerep�t Peter Finch kapta, Antonius�t pedig a Ben-Hurb�l is ismert Stephen Boyd. Forgat�si helysz�nnek Londont v�lasztott�k. M�r �lltak a d�szletek, kezd�dhetett volna a munka, amikor Taylor influenz�s lett. �llapota az antibiotikumok ellen�re fokozatosan romlott, k�toldali t�d�gyullad�st kapott. A Fox illet�kesei az ideg-�sszeroppan�s hat�r�n �lltak, hiszen Taylor betegs�ge t�bb mint sz�zezer doll�ros vesztes�get jelentett naponta, mivel a c�mszerepl�re majdnem minden jelenetben sz�ks�g lett volna. Az orvosok t�bbhetes pihen�t �rtak el� a szt�rnak. A biztos�t�t�rsas�gok ragaszkodtak ahhoz, hogy Taylort cser�lj�k le, �m a Fox eln�ke �gy v�lte, csak Liz tudja megmenteni a v�llalatot a cs�dt�l. Ez az �llapot azonban v�szesen k�zeledett: 7 milli� doll�r k�r�l j�rtak m�r a kiad�sok, mik�zben a forgat�s igaz�b�l m�g el sem kezd�d�tt. A helyzetet s�lyosb�totta, hogy lej�rt a Pinewood st�di�val k�t�tt b�rleti szerz�d�s, �j forgat�si helysz�nt kellett keresni. A t�tlens�gbe belef�radt Mamoulian lemondott a rendez�sr�l. A hely�re Joseph L. Mankiewicz – a M�lt ny�ron, hirtelen rendez�je – l�pett, aki v�llalta a forgat�k�nyv �t�r�s�t is. Nem sokkal 28. sz�let�snapja ut�n Elizabeth egyik reggel rosszul lett a sz�llodai szob�j�ban, leveg� ut�n kapkodott: �let�t csak a gyors g�gemetsz�s mentette meg, amit a sz�lloda orvosa hajtott v�gre. �llapota ennek ellen�re napokig v�ls�gos volt: a m�dia �r�r�l �r�ra dr�mai tud�s�t�sokat k�z�lt a sz�n�szn�r�l. A kis h�j�n tragikusan v�gz�d�tt betegs�g pozit�v hozad�ka az volt, hogy Liz visszanyerte az emberek szimp�ti�j�t, melyet a Fisherrel val� kapcsolata miatt vesz�tett el. � maga k�s�bb azt mondta, hogy szerinte a Modern kam�li�s h�lgy�rt kapott Oscar-d�ja is ink�bb sz�lt az eg�szs�gi �llapot�nak, semmint az alak�t�s�nak.

Az orvosok f�l�ves pihen�t tan�csoltak. A Fox vezet�s�ge k�nytelen volt belet�r�dni ebbe, �s ezt az id�t arra haszn�lt�k fel, hogy �j d�szletet �p�ttessenek R�m�ban, a Cinecittà st�di�iban. Az m�r csak hab volt a tort�n, hogy mire elkezd�dhetett volna az olaszorsz�gi forgat�s, a k�t f�rfi f�szerepl�nek egy�b k�telezetts�gei miatt el kellett hagynia a Kleop�tra st�bj�t. Caesar szerep�t ezut�n Rex Harrison, Antonius�t pedig Richard Burton kapta. A r�mai forgat�s fesz�tett temp�ban �s fesz�lt hangulatban zajlott. A Fox a k�lts�gek miatt t�relmetlenkedett, �s Mankiewicz csak �gy b�rt l�p�st tartani a filmgy�r �ltal dikt�lt temp�val, hogy majdhogynem el�z� �jszaka �rta azt, amit m�snap leforgatott. Ez a fajta improviz�ci� azonban csak n�velte a k�lts�geket, hiszen j� n�h�ny, k�s�bb feleslegesnek bizonyult jelenetet is felvettek emiatt. Tov�bbi probl�m�t jelentett, hogy a forgat�son szerelem bontakozott ki Taylor �s Burton k�z�tt. Mindketten h�zasok voltak, ez�rt nagyszab�s� botr�ny volt kil�t�sban, amely kedvez�tlen�l befoly�solhatta volna a forgalmaz�st. A m�di�nak k�sz�nhet�en a botr�ny nem is maradt el: a Vatik�n p�ld�ul nyilv�nosan el�t�lte a szerelmesp�rt, az Egyes�lt �llamokban pedig olyan ind�tv�nyok hangzottak el, hogy vonj�k vissza Burton v�zum�t, Taylort pedig nyilv�n�ts�k nemk�v�natos szem�lynek. Az �ri�si m�diacirkusz a v�rakoz�sokkal ellent�tben pozit�v eredm�nnyel j�rt: a k�z�ns�g a premier ut�n t�dult a mozikba, hogy l�ssa a t�bb mint n�gy�r�s (eredeti v�ltozat�ban 320 perces!) szuperprodukci� botr�nyos szerelmesp�rj�t. A kritik�k t�bbs�ge viszont les�jt� volt, �s Taylort – rem�nyeivel ellent�tben – nem jel�lt�k �jra Oscar-d�jra. A k�z�ns�g �rdekl�d�se is hamar al�bbhagyott, �s a Kleop�tra csak �vekkel k�s�bb v�lt legend�v�, �s hozta vissza bus�san a 44 milli� doll�ros (1999-es �rfolyamon: 270 milli� doll�r!) gy�rt�si k�lts�g�t a video- �s DVD-forgalmaz�s r�v�n.

A Taylor–Burton-p�ros a Kleop�tra ut�n tov�bbi filmeket forgatott egy�tt. A fontos szem�lyek (1964) �s az �t a szeretet fel� (1965) kedvez�tlen fogadtat�sa arra utalt, hogy tal�n nem j� �tlet, ha k�z�sen filmeznek, noha sz�mukra anyagilag hat�rozottan kifizet�d�. Az igazi elismer�st a k�vetkez� k�t film, a Nem f�l�nk a farkast�l (1966) �s A makrancos h�lgy (1967) hozta meg a m�v�szeknek, akik id�k�zben �sszeh�zasodtak. A Nem f�l�nk a farkast�l Edward Albee Magyarorsz�gon is sokszor j�tszott sz�ndarabj�nak filmv�ltozata, cselekm�nye egyetlen �jszaka alatt j�tsz�dik. A korosod� h�zasp�rhoz vend�gs�gbe �rkezik egy fiatal h�zasp�r. A vend�gl�t�k, George �s Martha szeretettel �s gy�l�lettel teli kapcsolata t�rul fel a megh�vottak, Nick �s Honey (meg persze a n�z�k) el�tt. B�r a szereposzt�s mai szemmel n�zve igaz�n ide�lisnak mondhat�, a Warner illet�kesei eredetileg csak Elizabeth Taylort k�v�nt�k szerz�dtetni: George szerep�t Jack Lemmonnak, Nick�t Robert Redfordnak sz�nt�k. Mivel mindketten visszal�ptek, �j sz�n�szeket kellett keresni. Burton Elizabeth javaslat�ra ker�lt a st�bba. Kett�j�k k�z�l Liz volt a nagyobb szt�r: Burton 750 ezer doll�rj�val szemben Taylor egymilli� 100 ezret kapott, tov�bb� 10%-os bev�telr�szesed�st, valamint azt a jogot, hogy az � neve szerepeljen legfel�l a plak�tokon. Taylor ragaszkodott ahhoz is, hogy Mike Nichols �lj�n a rendez�i sz�kbe. Javaslat�t n�mi huzavona ut�n elfogadt�k: Nichols elismert rendez� volt a Broadway-n, ha filmrendez�i tapasztalatai nem is voltak, nev�nek preszt�zse sokat sz�m�tott. A m�sik h�zasp�rt Sandy Dennis �s George Segal j�tszott�k. Elizabeth a szerep kedv��rt h�z�k�r�ba kezdett, hogy hitelesen el tudja j�tszani a val�s �letkor�n�l majdnem k�t �vtizeddel id�sebb, slampos, k�v�r �s alkoholista Marth�t. (A m�diapletyk�k szerint az italoz�sra nem kellett k�l�n felk�sz�lnie, ezen a t�ren �ll�t�lag a mag�n�letben is m�lt� p�rja volt a h�resen nagyiv� Burtonnek.) A filmdr�ma nagy szakmai �s k�z�ns�gsiker lett, 13 kateg�ri�ban jel�lt�k Oscar-d�jra, k�zt�k mind a 4 f�szerepl�t. Csak a h�lgyek, Liz �s Sandy kapt�k meg a d�jat, de k�l�nb�z� okokb�l egyik�j�k se volt jelen a d�jkioszt� g�l�n. Taylor sz�m�ra Martha megform�l�sa volt p�lyafut�sa cs�csa: egyetlen k�s�bbi szerep�vel sem tudott e cs�cs k�zel�be jutni, b�r volt m�g n�h�ny figyelemre m�lt� alak�t�sa.

H�zass�gai

Taylor nyolcszor ment f�rjhez h�t f�rfihez:

Conrad Hilton Jr., m�s n�ven: Conrad „Nicky” Hilton (1950. m�jus 6. – 1951. janu�r 29.) (elv�lt)

Michael Wilding (1952. febru�r 21. – 1957. janu�r 26.) (elv�lt)

Mike Todd (1957. febru�r 2. – 1958. m�rcius 22.) (meg�zvegy�lt)

Eddie Fisher (1959. m�jus 12. – 1964. m�rcius 6.) (elv�lt)

Richard Burton (1964. m�rcius 15. – 1974. j�nius 26.) (elv�lt)

Richard Burton (m�sodszor) (1975. okt�ber 10. – 1976. j�lius 29.) (elv�lt)

John Warner (1976. december 4. – 1982. november 7.) (elv�lt)

Larry Fortensky (1991. okt�ber 6. – 1996. okt�ber 31.) (elv�lt) 

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Elizabeth_Taylor