Julie Elizabeth Andrews, sz�letett Julia Elizabeth Wells (Anglia, Surrey, Walton-on-Thames, 1935. okt�ber 1.) t�bbsz�r�s Golden Globe-, BAFTA- �s Oscar-d�jas angol sz�n�szn�, a Brit Birodalom Lovagja (DBE) c�m birtokosa. H�ress� Broadway musicalszerepei tett�k, mint p�ld�ul a My Fair Lady �s a Camelot, valamint musicalfilmek, k�zt�k a A muzsika hangja �s a Mary Poppins, ami�rt Oscar-d�jat kapott.

Andrews 1935. okt�ber 1-j�n sz�letett Walton-on-Thamesben, Angli�ban. Anyja Barbara Wells (sz�letett Morris) Edward C. „Ted” Wells koh�szati �s famunk�s-oktat�hoz ment hozz�, de Julie anyja �s a csal�d egyik bar�tj�nak viszony�b�l sz�letett. Andrews a 2008-ban megjelent, Home c�m� �n�letrajzi �r�s�ban elmondja, hogy egyik d�danyja csel�dl�ny volt, d�dapja pedig kert�sz. Ezen k�v�l azt is megtudjuk, hogy mindk�t nagysz�l�je fiatalon halt meg, szifiliszben. M�r nagyon fiatalon �r�kat vett Joan nagyn�nje t�nciskol�j�ban, ahol anyja j�tszott a zongor�n fizets�gk�ppen. Els� (n�ma) szerepe k�t�vesen egy t�nd�r volt, h�rom�vesen m�r besz�l�-�nekl� szerepet j�tszott (Nod szerep�t) a Winken, Blinken, and Nod c. darabban.

A m�sodik vil�gh�bor�kor Andrews anyja �s az � f�rje sz�tmentek, k�s�bb elv�ltak. Mindketten �jrah�zasodtak. Andrews az anyj�hoz ker�lt, aki Ted Andrewshoz ment feles�g�l, akinek felvette a vezet�knev�t.

1947-t�l kezdve kapott nagyobb szerepeket.

Andrews filmes karrierje a 2000-es �vekben kapott �j lend�letet, olyan gyerekfilmekben szerepelt, mint A neveletlen hercegn� napl�ja 1-2, vagy a Shrek. 2005-ben sz�nh�zi rendez�k�nt is kipr�b�lta mag�t a The Boy Friend c. darabbal, amiben sz�n�szi karrierj�t is kezdte m�g 1954-ben.

Andrews gyerekk�nyveket is �rt, 2008-ban pedig megjelentette �n�letrajz�t Home: A Memoir of My Early Years c�mmel.

Forr�s:http://hu.wikipedia.org/wiki/Julie_Andrews