Sir Charles Spencer Chaplin (k�zismertebb nev�n Charlie Chaplin, London, 1889. �prilis 16. – Vevey, Sv�jc, 1977. december 25.) angol filmrendez�, forgat�k�nyv�r�, sz�n�sz, zeneszerz�, v�g�, filmproducer.

A toprongyos csavarg� figur�j�nak sz�let�se 1914. janu�r 5-�n t�rt�nt, amikor Chaplin bel�pett a Keystone st�di� ruhat�r�ba, �s az ismert felszerel�sben (sminkben, mozg�ssal, ruh�ban) j�tt ki onnan. Filmjeiben nem csak f�szerepl� volt, sokszor � �rta, rendezte filmjeit, zen�t szerzett, vagy producerkedett. Val�sz�n�leg Chaplin volt a legkreat�vabb, legnagyobb hat�s� szem�lyis�g a n�mafilm vil�g�ban. Munk�ss�ga 65 �vet hidalt �t, a viktori�nus korabeli Anglia mulat�inak sz�npad�t�l kezdve szinte hal�l�ig folyamatosan dolgozott.

Sz�lei kabar��nekesek voltak. Zsid� �seire nincs hiteles dokumentum, b�r antiszemita k�r�k ezt k�sz t�nyk�nt kezelt�k �s h�ber n�ven (Karl Tonstein) nevezt�k. Anyai nagyanyja cig�ny sz�rmaz�s�t � maga is hangoztatta, vil�gkongresszusukon is r�szt vett ilyen min�s�gben. Apja Charlie sz�let�se ut�n elhagyta csal�djukat, anyja testileg �s szellemileg megrokkant �s elmeotthonba ker�lt. Charles �s id�sebb f�ltestv�re, Sidney hossz� id�t t�lt�ttek �rvah�zakban. Els� sz�npadi szerepl�se 5 �ves kor�ban volt, a Music Hall-ban l�pett fel 1894-ben. 10 �ves kor�ban m�r apr� v�gj�t�ki szerepekben j�tszott pantomimm�v�szeti t�rsulatokkal. 1912. szeptember 2-�n �rkezett az Amerikai Egyes�lt �llamokba egy mutatv�nyos t�rsulat f�szerepl�jek�nt.

Chaplin aj�nlatot kapott a Keystone filmst�di�t�l. Els� filmje, a Making a living ut�n Charlie beleb�jt az ismert figura b�r�be a Chaplin az aut�versenyen c�m� filmben. Neve r�vid id� alatt ismertt� v�lt az Egyes�lt �llamokban. 1914 j�nius�t�l m�r minden filmj�t maga rendezte. Gyakran v�ltott st�di�t, egyre magasabb fizet�s�rt �s az �n�ll�s�g�rt. Az egytekercses j�t�kfilmekben folyamatos fejl�d�s �rezhet�, figur�j�ban gyermekkori nyomor�nak tapasztalatait form�zta meg. 1918-ban megalap�totta saj�t f�ggetlen filmprodukci�s c�g�t (Charles Chaplin Film Corporation) �s a k�vetkez� 33 �vben itt dolgozott alkot�i szabads�gban.

Mag�n�lete

1918-ban Chaplin 28 �vesen elvette a 16 �ves Mildred Harrist. Els� gyermek�k Norman Spencer Chaplin meghalt csecsem�kor�ban, 1920-ban felbontott�k h�zass�gukat. Charlie 35 �vesen belebonyol�dott egy 16 �ves l�nnyal (Lita Grey) val� viszonyba. 1924-ben �sszeh�zasodnak, mert a l�ny terhes lett. K�t fiuk sz�letett, Charles Chaplin Jr. (1925–1968) �s Sydney Earle Chaplin. Keser� v�l�suk 1928-ban Charlie-nak 825 ezer doll�rj�ba ker�lt. A v�l�s k�r�li stressz hat�s�ra meg�sz�lt. K�s�bb Paulette Goddard sz�n�szn�vel ker�lt szakmai �s romantikus kapcsolatba 1932 �s 1940 k�z�tt. Ennek v�ge ut�n Charles bejelentette, hogy titokban megh�zasodtak 1936-ban, de hivatalosan soha nem h�zasodtak �ssze. 1942-ben felbontott�k �lett�rsi kapcsolatukat. Ezut�n Charlie Joan Barryvel kezdett randev�zni, de gyorsan megsz�ntette a rom�ncot, amikor a l�ny elkezdte fenyegetni, �s s�lyos ment�lis zavarok jelei jelentkeztek Joan �llapot�ban. 1943-ban Joan Barry apas�gi keresetet ind�tott Charles ellen, � v�rvizsg�latot v�geztetett, amib�l kider�lt, hogy nem � a v�r szerinti apa, ennek ellen�re heti j�rad�kot fizetett a n�nek a gyermek 21 �ves kor�ig. R�viddel ezut�n tal�lkozott Oona O'Neill-lel, Eugene O’Neill l�ny�val, �s feles�g�l vette 1943. j�nius 16-�n. Ekkor 54 �ves volt, a l�ny 17. Ez a h�zass�g v�gre hossz� �s boldog lett, nyolc gyermek�k sz�letett. H�rom fi�: Christopher, Eugene �s Michael �s �t le�ny: Geraldine, Josephine, Jane, Victoria �s Annette-Emilie.

1978. m�rcius 2-�n a kopors�j�t a kript�b�l ellopt�k, �s v�lts�gd�jat k�veteltek �rte. Az �zvegy nem volt hajland� fizetni, �s a rend�rs�ghez fordult. Az elk�vet�ket elfogt�k, Chaplint �jratemett�k, de s�rj�t csak Oona hal�la ut�n, 1991-ben betonozt�k k�rbe.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Charlie_Chaplin