Marlon Brando (1924. �prilis 3. – 2004. j�lius 1.) a 20. sz�zad egyik legnagyobb hat�s� amerikai filmsz�n�sze. Egyik tal�n legismertebb szerepe A Keresztapa.

�desanyja is sz�n�sz volt, aki Henry Fond�nak is mag�n�r�kat adott. Apja mez�gazdas�gi szersz�mok elad�s�val foglalkoz� sikeres keresked� volt, s ellenezte fiuk sz�n�szi p�ly�j�t; katonai akad�mi�ra k�ldte. Brando kir�gatta mag�t �s New Yorkba k�lt�z�tt, ahol a h�res Actors Studio, Stella Adler �s Elia Kazan tan�tv�nya lett. Adler �gy eml�kezett vissza Marlonra: „Nem tan�tottam neki semmit. Csak felt�rtam el�tte a gondolkod�s, az �rz�kel�s, a tapasztal�s lehet�s�geit. Megnyitottam el�tte a kapukat, �s t�bb� nem volt r�m sz�ks�ge.”

1947-ben a Broadwayen Tennessee Williams: A v�gy villamosa c�m� sz�ndarabj�ban Stanley Kowalski szerep�t j�tszotta. A kritikusok lelkesen �dv�z�lt�k azt a sz�n�szt, aki v�gre „az indulatait �s t�k�ss�g�t is mag�val viszi” a sz�npadra. A darabot n�gy �vvel k�s�bb filmre vitt�k. Brando mind a k�z�ns�g, mind a kritikusok k�r�ben sikeres lett az 1950-es �vekben �tt�r� alak�t�saival. Els� filmszerep�ben, az 1950-es F�rfisorsban egy m�sodik vil�gh�bor�s veter�nt alak�tott, aki der�kt�l lefel� megb�nulva �rkezik vissza a h�bor�b�l. Brando jelent�s id�t t�lt�tt egy fizikoter�pi�s int�zetben, hogy tanulm�nyozza a betegek �let�t. A v�gy villamosa (1951) ut�n a A rakparton (1954) c�m� film k�vetkezett Elia Kazan rendez�s�ben, ami�rt megkapta els� Oscar-d�j�t. A szint�n abban az �vben k�sz�lt A vad c�m� motoros road movie egy gener�ci� mondanival�j�t fogalmazta meg: „Mi ellen l�zadsz, Johnny?" „Mi ellen lehet?”. Az 1960-as �vekben sorra kisebb szerepekben t�nt fel sikertelen j�t�k�val, p�ld�ul az 1961-es A f�lszem� Jackkel, ennek forgat�sa alatt t�voz�sra k�nyszer�tette Stanley Kubrickot �s Peckinpahot. Majd ez a film lett az els� �s egyetlen rendez�se is egyben. 1962-ben eml�kezetes buk�st szenvedett el a L�zad�s a Bountyn c�m� filmmel. Hab�r a film teljes cs�d volt, megismertette Brand�val Tahitit, amibe annyira beleszeretett, hogy vett mag�nak egy saj�t szigetet a Csendes-�ce�non, s�t feles�g�l vette a Christian Fletcher szerelm�t alak�t� Tarit�t.

Mag�n�let�ben teljes z�rzavar uralkodott. Els� feles�g�t�l egy �v ut�n elv�lt. 1960-ban egy mexik�i sz�n�szn� lett a m�sodik feles�ge, de t�le is elv�lt, amikor beleszeretett egy tahiti n�be – � lett a harmadik feles�ge - t�z �vre.

Marlon Brando szexualit�sa mindig is vita t�rgy�t k�pezte. Egy nemr�giben megjelent �letrajz szerint Brando sz�mos koll�g�j�val folytatott szerelmi viszonyt, t�bbek k�z�tt James Deannel, Cary Granttel, Montgomery Clifttel �s Sir John Gielguddal. 1985-ben megjelent �letrajz�ban �gy vallott: „Mint a f�rfiak egy jelent�s r�sz�nek, nekem is voltak homoszexu�lis tapasztalataim, �s ezt nem sz�gyellem.” Egy fot�n, amely �ll�t�lag az elhunyt Marlon Brando mag�ngy�jtem�ny�b�l ker�lt el� 1952-b�l, a fiatal sz�n�sz l�that�, amint egy m�sik f�rfit el�g�t ki or�lisan.

2004-ben, amikor Brando 80 �vesen elhunyt, Miko nev� fia azt �ll�totta, hogy apja k�r�s�re hamvaszt�sa ut�n �sszekevert�k, majd egy�tt sz�rt�k sz�t hamvait Cox hamvaival. „Ez �gy t�nt hely�nval�nak” – mondta sz�kszav�an a lapnak a Brando fi�, egy csal�di ismer�s pedig annyival eg�sz�tette ki a t�rt�netet: „Wally volt Marlon �lete nagy szerelme.”

Marlon Brando 47 �ves volt, amikor Don Vito Corleon�t form�lta meg A Keresztapa c�m� filmben. Akkoriban mindenki Brando nagy visszat�r�s�r�l besz�lt, t�ntet� t�volmarad�s�r�l az Oscar-cerem�ni�r�l. A dalok, amelyeket any�mt�l tanultam c�m� �n�letrajzi reg�ny�ben k�l�n fejezetet szentelt a Keresztapa-sztorinak. Az �r�, Mario Puzo elk�ld�tt a sz�m�ra egy p�ld�nyt a reg�ny megjelen�sekor. N�h�ny sort is mell�kelt neki, ezekben le�rta, hogy filmes feldolgoz�s eset�n �t javasolja Don Corleone szerep�re. Az aj�nlat nem keltette fel Brando �rdekl�d�s�t. Elolvasta a k�nyvet �s megk�sz�nte Mari�nak, hogy r� gondolt. Puzo eladta a jogokat a Paramount Picturesnek. K�zben t�bb alkalommal felh�vta Brand�t, hogy jobb bel�t�sra b�rja, de azt nem k�z�lte vele, hogy m�r t�rgyalt a nev�ben a produkci�val. Brando k�s�bb megtudta, hogy a Paramount f�n�kei hallani sem akartak a nevez�s�r�l a szerepre. Az el�zm�nyek szerint a L�zad�s a Bountyn idej�n telek�rt�lt�k a sajt�t Marlon kicsapong�saival, a Paramount nagy anyagi vesztes�geket k�nyvelt el, �s nem akartak tov�bbi kock�zatokat v�llalni vele. Mario v�g�l elk�ldte a k�sz forgat�k�nyvet. Marlon elolvasta �s elnyerte a tetsz�s�t. Francis Ford Coppola is meger�s�tette, hogy �t akarja a szerepre, �s pr�bafelv�tellel igyekezett meggy�zni a Paramount vezet�it. Brando otthon tartott pr�b�kat: pap�rzsebkend�vel kit�mte a sz�j�t, kisminkelte mag�t, a t�k�r el�tt dolgozott a sz�vegen. A felv�telek tetszettek a Paramountnak, �gy � lett a Keresztapa.

1972-ben a Keresztap�ban Don Corleone megform�l�sa jelentette a k�z�pkor� m�v�sz sz�n�szi �jj�sz�let�s�t. K�s� negyvenes �veiben k�t megig�z� alak�t�s�val visszaszerezte m�lt� h�rnev�t. A Keresztap��rt megkapta m�sodik Oscar-d�j�t, �s szimbolikuss� v�lt az a gener�ci�s tal�lkoz�s is, ahol Brando Al Pacin�val, Robert Duvallal �s James Caannel szerepelt egy v�sznon. Legend�ss� v�lt a d�j�tad�s t�rt�nete: a Keresztapa siker�ben val� f�rd�z�s helyett, a d�j�tad�ra maga helyett egy teljes indi�n ruh�zatba �lt�ztetett fiatal n�t k�ld�tt el, hogy az �nnepl�s helyett r�vil�g�tson a bennsz�l�ttek neh�z helyzet�re.

Az Utols� tang� P�rizsban c�m� film k�vetkezett Bernardo Bertolucci rendez�s�ben, mely�rt Brando megkapta a 7. Oscar-jel�l�s�t. A filmben egy, a feles�ge �ngyilkoss�g�t egy titkos szerelmi kapcsolatban feldolgoz� f�rfit alak�t.

A nyolcvanas �vek nagy r�sz�ben Marlon Brando nem j�tszott. 1989-ben jelent meg �jra az antirasszista Forrong� �vszak c�m� filmben, amely�rt ism�t Oscarra jel�lt�k – ez volt az utols� hasonl� elismer�s, amit kapott. Ebben az �vben �rte a s�lyos csal�di trag�dia is. Fia, Christian b�r�s�g el� ker�lt f�ltestv�re, Cheyenne szeret�j�nek meggyilkol�s��rt, ahol ember�l�s�rt 10 �v b�rt�nre �t�lt�k, Cheyenne pedig 1995-ben, 25 �ves kor�ban �ngyilkos lett.

Brand�n id�s kor�ra vil�gt�l elz�rk�z� term�szete elhatalmasodott �s erre s�lyprobl�m�i is r�er�s�tettek. Utols� �veiben a Don Juan DeMarco, a Dr. Moreau szigete �s a 2001-es A szajr� c�m� filmekben t�nt fel. Marlon bar�tja, Jack Nicholson is �t tekintette p�ldak�p�nek: „Brando a legjobb, akire mindny�jan feln�z�nk. Ha � elmegy, mindny�jan egy helyi �rt�kkel feljebb ker�l�nk a ranglist�n.” Brando 81. �let�v�ben ez bek�vetkezett. �s az isteni Brando Nicholsont jel�lte ki ut�dj�ul, akit v�gakarat�ban felk�rt a gy�szbesz�dre. Mivel a sz�n�sz nem szerette a nagy felhajt�st, egyszer� temet�st rendeztek neki, test�t elhamvasztott�k �s k�r�s�re sz�tsz�rt�k a sivatagban.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Marlon_Brando